2010. november 03., 10:222010. november 03., 10:22
Tovább javítja a helyzetet, ha a többablakos postahivatalokban magyarul is ki lesz írva, hogy: „ajánlott levelek feladása”, vagy „csomagküldés”; ha pedig a postás is megérti magyarul, hogy csomagot akarunk küldeni, akkor végképp nem lehet ok a panaszra. Valami ilyesmi érezhető a postát is felügyelő minisztérium államtitkárának a nyilatkozatából.
Ahhoz azonban, hogy az ember megértse, milyen nyelvi problémák is merülnek fel a postán, néha nem árt befordulni egy postahivatalba, levelet küldeni, csomagot kivenni. Merthogy az ilyen műveletek során derülhet ki, hogy a feliratozásnál sokkal fontosabb a címzések, az űrlapok nyelvének a kérdése. Egy csomagfeladási kísérlet világosíthatná meg azt is, hogy a küldemények többségét nem helyben kell kézbesíteni, hogy a posta esetében mit sem érnek a helyi etnikai arányok.
A fő kérdés az, hogy eljut-e a székelykeresztúri Fenyő utcába a Dorohoiban feladott levél, ha magyarul címezték. Tudják-e a ditrói postán, hogy a Dicsőszentmártonba címzett csomagot melyik irányba kell elindítani? Továbbá az, hogy ha netán lesz magyar tértivevény is, boldogul-e azzal a címzettet kereső strehaiai postás? A postai kétnyelvűség kérdése minden bizonnyal az ország hivatalos nyelvének a kérdésével azonos.
Akkor lesz ténylegesen kétnyelvű a posta, ha a magyar nyelv is hivatalos státust kap az országban. A most ajánlott kétnyelvűség annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Azt is látni kell, nem a többnyelvűség hiánya a legnagyobb baja a román postának, hanem az, hogy szolgáltatásaival megrekedt a hetvenes-nyolcvanas évek szintjén. Időutazással ér fel belépni egy-egy postahivatalba, megvárni, míg az alkalmazott elveszi a kemény hátú füzetet az ablak félkör alakú lyukától, és indigóval megírja az ajánlott levél szelvényét. Nem csoda, hogy manapság már szinte hülyének nézik azt, aki postán és nem valamely futárszolgálat útján akar csomagot küldeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok