2009. július 20., 11:392009. július 20., 11:39
Áldott dolog ez az időjárás. Hány ismerkedő ember első beszélgetése szólt róla? Hány szabadtéri eseményt befolyásolt már? A híradóban külön stúdiót és plusz három percet követelt ki magának: „Napsütéses idő várható, néhol felhős lesz az ég, előfordulhat eső, zápor, szélfúvás. A hőmérséklet 20 és 35 fok között lesz!” Így a legegyszerűbb, nem mondhatjuk, hogy tévedtek az időjósok, ha esik-fúj, mert ők megmondták: néhol az is előfordulhat!
Nincs étvágyad? A melegtől van. Szédülsz? Napszúrást kaptál. Fáj a füled, fogad, fejed? Huzatot kaptál. Tüsszentettél? Télen meghűltél, nyáron allergiád van, vagy szénanátha. Minél több példát hozok fel, annál jobban kitisztul bennem a gondolat, hogy az időjárás életünk egyik nagyon fontos része. A sors jobb keze. Annak függvényében döntöd el a napi programod, hogy milyen idő van odakinn. Szerencsésnek mondhatja magát, aki nem a szabad ég alatt dolgozik, hisz ő csak azt kell hogy eldöntse, túlórázzon-e még, hogy ne ázzon el hazáig.
Azoknak az embereknek, akik gazdálkodásra adták a fejüket, az időjárás a jobb és a bal keze is a sorsuknak. A nyári kánikula jó „szénacsinálásra”, de ha túl sokáig tart, kiszárad a termés. A sok esőzéstől elrothad a sarjú, de legalább nem kell a mezőn aszalódni. A nagy viharban megijed a csorda, elkószálnak az állatok, vagy beléjük csap a villám.
Árvízkor minden föld termésképtelenné válik, ez nem is nagy baj, mert a csűrt úgyis elsodorta már az ár. Ha vasárnap délelőtt esik az eső, a pap is örvend, a hívek mező helyett a templomba mennek. Nyáron fölösleges teaestet szervezni az általános érdektelenség miatt, hiszen falun az esküvők is úgy zajlanak, hogy 7 órától szünetel a mulatság, mindenki hazamegy elvégezni az esti bajt.
Ha talán nem panaszkodnánk annyit az időjárásra, a hétből legalább egy nap megfelelne nekünk, hogy süt a nap, vagy épp felhős az ég, lehet, hogy nem lennénk ennyire frusztráltak. De most indulok haza, mert úgy látom beborult. A francba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok