2009. augusztus 14., 11:592009. augusztus 14., 11:59
Garantált, hogy amennyiben a mostani, demokrata washingtoni adminisztráció úgy értékelné: szükség van hasonló intézkedésekre, ugyanúgy létrehozna titkos börtönöket, mint a megvetett Bush-kormányzat. Utóbbi elsősorban a gyávasága miatt marasztalható el: a börtönöket ugyan megépítette, de ahhoz már nem volt mersze, hogy a „szabadság földjén”, azaz amerikai területen hozza létre őket – inkább Guantánamón, illetve közép-kelet-európai csatlósállamai területén létesített titkos kihallgatóközpontokat, kihasználva, hogy ezek a vágyott euroatlanti integrációért cserében bármire hajlandóak voltak.
A román diplomáciának viszont mindig is a pragmatizmus volt a legfőbb jellemzője. Azzal, hogy kritikátlanul a 2001 szeptemberében végrehajtott terrortámadások nyomán indított „terrorellenes háború” mellé állt, Bukarest elérte hőn áhított célját: jutalmul már 2004-ben meghívást kapott a NATO-ba. Közben lelkesen bezsebelte a dicséretet, amit az „új Európa” részeként kapott Washingtontól, hiszen így különbnek érezhette magát a Bush-féle „előbb lövünk, aztán kérdezünk” cowboytempótól ódzkodó „régi Európánál”, azaz a hagyományos európai hatalmaknál.
Persze ezért cserében szemet kellett hunyni afölött, hogy a Kogălniceanu-reptéren időnként titokzatos szállítmányt hordozó U.S. Air Force feliratú gépek landoltak, amelyek „rakományát” egy ideig Bukarest központjában „tárolták”. Persze azóta beigazolódott, hogy az iraki hadjárat hazugságon alapult, és az iszlám terrorizmus elleni harc sem a titkos börtönökben dőlt el. Ez azonban a történelem kerekét már nem forgatja viszsza – ha egy-két felelőst majd Washingtonban és Bukarestben „példásan” megbüntetnek, attól még Románia NATO- és EU-tagsága nem szűnik meg. És ez a legfontosabb. Mert így játszanak a kicsik a nagyok mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok