2009. október 23., 12:132009. október 23., 12:13
Băsescu ezek helyett az őt leginkább érdeklő témát tette a közbeszéd első számú tárgyává: azt, hogy mindenáron újabb mandátumot szerezzen. Ennek érdekében folyamodott ismét minden demagóg politikus egyik leghálásabb „szövetségeséhez”, a népszavazás intézményéhez. Az alapelv egyszerű: a parlamentet olyan intézményként kell beállítani, amely kizárólag a lusta, korrupt, ingyenélő képviselők zsákmányszerzését hivatott elősegíteni, miközben a működtetése roppant pénzeket emészt fel.
E vérlázító gyakorlat megszüntetésére a legmegfelelőbb módszer pedig az, ha a nép mondja ki: meg kell szüntetni a felsőházat, a képviselők számát pedig jelentősen csökkenteni kell. E leegyszerűsítő, féligazságokkal és ferdítésekkel operáló akció célja egyértelmű: Băsescu a népet felhasználva próbál támadást indítani a többek között az államfői túlkapások megakadályozására is hivatott népképviseleti intézmény, a parlament ellen.
Az államfő a mennyiség forradalmával próbálja a minőségi politizálás hiányát pótolni: ezt jelzi a mostani referendumterv, illetve az, hogy a szükséges 200 ezer helyett az elnöki pártként működő PDL- aktivistái közel kétmillió támogató aláírást gyűjtöttek az újabb mandátumért harcba szálló Băsescu számára. Mindez a „százmillió légy nem tévedhet: a trágya csak finom lehet” elv alapján azt szolgálja, hogy az elnök minél több vokssal, úgymond közvetlenül a nép felhatalmazásával terjeszthesse ki hatalmát.
A kezdeményezés az ellenzéket is arra kényszerítette, hogy az elnök kottájából játsszon: ezért állt elő a PNL a parlament csökkentéséről szóló törvénymódosítás ötletével, ami azonban mégis pozitív fejlemény, mivel célja az, hogy a parttalan populizmus területéről a kérdést visszaterelje a parlamenti demokrácia keretei közé. Kezdeményezését remélhetőleg siker koronázza, bár egy dologról nem szabadna megfeledkezni: nem az a legfontosabb, hogy hányan ülnek a parlamentben. Hanem az, hogy milyen törvényeket alkotnak. A minőség forradalma azonban még várat magára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok