2010. október 20., 10:502010. október 20., 10:50
A kérdést az teszi aktuálissá, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök szakított a magyar főméltóságok abbeli gyakorlatával, miszerint Bukarestbe utazván az RMDSZ székházában is látogatást tesznek. A szövetség vezetőit Marosvásárhelyre, a Kultúrpalotába hívta megbeszélésre, akárcsak a polgári párt, az EMNT és az SZNT vezetőit is. A változásnak a jeleit korábban is látni lehetett. Érzékelhető volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Tőkés Lászlót látja az erdélyi magyarok hiteles képviselőjének, Kövér László, az Országgyűlés elnöke pedig Szász Jenőben bízik a leginkább. A találkozásokból, a gesztusokból könynyen kiolvasható, hogy megszűnt az RMDSZ vezető szerepe a magyar–magyar kapcsolatokban. A szövetség immár csak egy az erdélyi magyar politikai tényezők közül. Ez pedig eléggé nehezen feldolgozható fejlemény Markó Béla és csapata számára. Ők úgy gondolhatják, a parlamenti és kormányközi kapcsolatok terén emelkedhetnek ki az erdélyi magyar szervezetek sorából. Ezek azok a területek, ahol sem Tőkés László, sem Szász Jenő nem liheg a nyakukba. Minden bizonnyal ez a magyarázat arra is, hogy Markó Béla csak Emil Boc miniszterelnök oldalán parolázott a magyar köztársasági elnökkel, a vásárhelyi találkozóra Kelemen Hunor címzetes ügyvezető elnököt küldte maga helyett. Meglehet, nem tévednek nagyot, akik úgy érzik, Budapest beleszólna az erdélyi magyar szervezetek ügyeibe. Azt is észre kell azonban venni, hogy a parlamenti kisebbségi szervezetek számára biztosított pénzforrások, választási előjogok által jelenleg Bukarest diktálja az erdélyi magyar szervezetek hierarchiáját. Ha pedig azt a kérdést tesszük fel, melyik államnak a velünk kapcsolatos szándéka áll közelebb a saját jövőképünkhöz, alighanem nyugat felé kell tekintenünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok