2009. július 03., 12:092009. július 03., 12:09
Mondjuk, ezt akár ki is lehetne aknázni: Törcsváron is az jelenti a fő turisztikai vonzerőt, hogy a legendárium szerint az ottani kastélyban lakott Drakula. Ki kéne jelölni egy várat – mondjuk, a siklósit –, és világgá kéne kürtölni, hogy Jacko tényleg itt szállt meg. Persze minden tiszteletünk a Tenkes kapitányáé, de ebben a helyzetben nem ellenfél: a kurucokra meg a labancokra már a fene se kíváncsi, az viszont garantált, hogy még a vár húsz kilométeres körzetében is fellendülne a gazdaság az oda zarándokló Jackson-rajongók miatt.
Hanem vissza Moszkvához.
A nemzetközi blődliversenyben a pálmát minden bizonnyal az az orosz filmproducer viszi el, aki szerint Jackót az orosz fővárosba kéne vinni, hogy ott a Lenin-mauzóleumban helyezzék örök nyugalomra. A jelenlegi bérlőt pedig természetesen elvitetné onnan – mondjuk, ez amúgy sem lenne rossz ötlet, Vlagyimir Iljics, valamint az eszméi amúgy is kimentek már a divatból, így ildomos lenne már eltemetni.
Hiszen mégiscsak ciki, hogy a világtörténelem egyik legvéresebb diktatúráját összegründoló alakot még mindig úgy mutogatják egy üvegtárlóban, mint jobb helyeken a Fabergé-tojásokat. Akkor már tényleg inkább Jackót vigyék a helyére, csak persze ezzel egy időben örökre le kell mondani arról, hogy valaha is a Vörös térre látogassunk, hiszen oda a rajongók tömegei miatt úgysem juthatunk be. És természetesen nagyon komoly biztonsági intézkedéseket kell majd foganatosítani, hiszen fennáll a veszélye, hogy a fanatikusabb rajongók megpróbálják ellopni bálványuk testét. Vagy legalább egy darabot belőle, mint Kádár Jánosból.
Persze amúgy nem valószínű, hogy sikerül tető alá hozni a dolgot, de ez végül is nem is számít. Hiszen tökmindegy, hogy hol nyugszik majd: neverlandi birtokán, Moszkvában vagy akár a siklósi vár udvarán – az őt övező kultusz miatt békében úgy sem fog soha.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.