2010. november 04., 10:582010. november 04., 10:58
Ez alatt az idő alatt azonban én csak azokon az áldott éjjeleken aludtam jól, amikor nem volt itthon. És ugyanezeken az áldott és ritka nappalokon írok fejfájás és idegbaj nélkül. Úgyhogy valószínűleg az elmúlt másfél hét alatt annyit öregedtem, hogy – szégyen, nem szégyen – én lettem az a bizonyos elviselhetetlen szomszéd, aki bizony felkopog a plafonon keresztül, ha éjnek évadján nincs nyugalma. Atyavilág, mindig féltem attól, hogy egyszer én leszek az. Tudják, az a zsörtölődő néni, akinek semmi nem jó, és már akkor rikácsol, ha valaki odébb tol egy széket a lakásban.
Visszasírom az előző lakót. Egy rendőr volt, fiatalember. Naponta nagyjából kétszer hallottuk, hogy létezik: reggel, amikor zuhanyzott és este, amikor elmosogatott. Másik városba járt a lelkem szolgálni és védeni, áldja meg a Fennvaló a dolgos kis kezit, mégpedig minden reggel hétre. Az igaz, hogy egyszer úgy eláztatta a lakásunkat, hogy hetekig a tömbház falán kívülről is látszott a vízfolt, és sokáig nem mertük használni az elektromos berendezéseket, de nem tehetett róla. Kora reggel volt, ő már akkor a munka mezejére lépett, eldurrant a cső a konyhájában, megesik az ilyen. Könnyedén megbocsátanám minden bűnét, ha visszajönne.
Emlékszem, lelkes állatbarát lévén pár éve végtelenül felháborodtam, amikor a városvezetőség a kutyatartást próbálta szabályozni. Valamelyik este, olyan tizenkettő körül aztán meghallottam (igen, már bizony átmentem Sherlock Holmesba), hogy az új lakók bizony egy kutyust egzecíroztatnak. Másnap szegény pára végigvonította a délelőttöt, mert egyedül hagyták itthon. A harminc négyzetméteres, erkély nélküli lakásban. Most persze én lennék a legboldogabb, ha annak idején életbe lépett volna a szabályozás, hogy kutyát tömbházba csak akkor lehet hozni, ha a lépcsőház lakóinak mindegyike beleegyezik, talán megfoghatnám őket a dologgal, mert engem biza meg nem kérdeztek. Mindegy. Maradok egy-egy csőre töltött seprűnyéllel mindkét szobában, és öregasszonyosan kopogok addig is, ha nem hagynak élni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok