2013. március 15., 09:362013. március 15., 09:36
A választás eredménye ugyanis szimbolikus: azt jelzi, a római katolikus egyház szembenézett azzal a ténnyel, hogy miközben Európában egyrészt a szekularizmus terjedése, másrészt az egyházon belüli problémák miatt teret veszít, a világ többi részén egyre népszerűbb. Súlypont-áthelyeződés következett be: a masszívan és ragaszkodóan katolikus Dél-Amerikából választottak – igaz, olasz származású – pápát, minden bizonnyal azért, mert azt várják tőle, hogy sikerül az egész világegyházat – kiemelten pedig annak európai részét – megújítania, ismét vonzóvá tennie a hívek számára.
A megújítást természetesen nem úgy kell érteni, hogy egy év múlva a Vatikán lesz az abortusz vagy a melegházasság zászlóvivője. A katolikus egyház nem liberális klub. Aki tanulmányozza az új pápa életútját és gondolkodásmódját, illetve ezen témákkal kapcsolatos véleményét, azt láhatja, hogy kimondottan konzervatív – azaz az egyház tanításával megegyező – nézeteket vall. Hogy ez néha nem mindenben egyezik meg még a hívek egy részének gondolkodásával, az más kérdés. (A papok házasságának lehetővé tétele például olyan téma, amin talán érdekes és érdemes volna elgondolkodni az egyház és a papi pálya vonzóbbá tétele érdekében.) Ferenc pápa mégis az egyház megújítójaként vonulhat be a történelembe. (Már ha előre haladott kora miatt nem „átmeneti” pápaként tekintünk rá.)
Jezsuitaként tanult, intelligens, a világ dolgaival tisztában levő ember, aki a szó szoros értelmében hívei között élt, és a pápaság történetében új kezdetet jelző névválasztása, valamint eddigi magatartása is jelzi, hogy – Assisi Szent Ferenchez hasonlóan – ő is elkötelezett a kirívó, durva egyenlőtlenségek felszámolása, a szegények életének jobbá tétele mellett.
Márpedig ha politikus pápaként is továbbviszi ezt a gyakorlatot, és az egyházon belüli visszaélések ellen is fellép, akkor a világ végéről érkezett egyházfő valóban esélyes lehet arra, hogy ha nem is a világ közepévé, de mindenképpen emberközelibbé tegye az egyházat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok