2011. október 11., 08:502011. október 11., 08:50
Nem véletlen azonban, hogy az Emil Boc kormányfő vezette demokraták folyamatosan napirenden tartják a kérdést, állhatatosan előhozakodnak vele a koalíciós egyeztetésekkor és magyar szövetségesük nemleges válasza dacára minduntalan azt hajtogatják: számukra ez a két téma jelenti a prioritást. Holott, ha megpróbálunk mélyebben belátni a PDL érdekei és szándéka mögé, könynyen kiderül: a demokraták igazából nem a régióátszervezést, és még csak nem is a választási törvény átfogó módosítását tekintik létfontosságúnak a maguk szempontjából, hanem a levélben történő szavazás bevezetését. (A PDL területi vezetői fejmosást is kaptak az államfőtől amiatt, hogy csak ímmel-ámmal állnak ki a „mamutmegyésítés” mellett). Miközben ugyanis a tavaly foganatosított megszorító intézkedések, a mélyreható és meggyőző reformok hiánya miatt a nagyobbik kormánypárt népszerűsége a 15 százalékot alig éri el, a balliberális ellenzék pedig kényelmes többséget szerezne a törvényhozásban, ha most rendeznék a választásokat, a demokraták számára nyilvánvaló: óhatatlanul ki kell találniuk valamit, ha nem akarnak ellenzékbe kerülni. És mivel a hatalom megőrzéséhez szükséges szavazatokat itthon begyűjteni lehetetlen küldetésnek tűnik, a PDL a külföldön élő románok voksaira pályázik.
Ennek a stratégiának a kulcsa a levélben szavazás gyakorlatba ültetése. Hiszen miközben a Fideszről nem mondható el, hogy a külhoni magyar állampolgárok által az országos listára leadott szavazatokkal fogja bebetonozni kétharmados többségét, a román jobboldal számára létkérdést jelent a mintegy hárommillió lélekszámúra becsült külhoni románság szavazójogának megkönnyítése. Ez az igazi tétje a PDL erősködésének, és ezért minden bizonnyal a régióátszervezés elodázásánál vagy a kompenzációs lista megőrzésénél nagyobb árat is hajlandó fizetni az RMDSZ-nek. Ennél jobb alkupozíciója a szövetségnek nemigen lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok