2012. március 30., 09:302012. március 30., 09:30
Ezt több tényező is indokolja. Bár sportolói, sportdiplomáciai karrierjét és sikereit senki sem vonja kétségbe, Schmitt ma már nem csupán MOB-elnök vagy NOB-alelnök, nem az Európai Parlament alelnöke, hanem Magyarország államfője. E minőségében – bár szerepe tulajdonképpen csupán reprezentatív – mégiscsak az első számú közjogi méltóság, az ország, a nemzet arca. Márpedig épp hivatala reprezentatív volta miatt nem lenne szerencsés, ha nem vonná le a tanulságot a beigazolódott plágiumvádak nyomán.
Merthogy amíg hivatalában marad, addig mind ő, mind az őt támogató kormányoldal, mind pedig az ország joggal kerül bírálatok kereszttüzébe. Ez ugyanis azt az üzenetet hordozza, hogy Magyarországot nem sikerült következmények nélküli országgá tenni, a mutyizás, a felelősség elkenése csak akkor aktuális, ha a balliberális oldalra vonatkozik.
A plágiumügynek azonban nem csupán Magyarország határain belüli vonatkozásai vannak. A határon túli állampolgárokat is érinti, hiszen azok honosítási okiratán, akik a könnyített honosításról szóló törvény alapján, 2011 januárjától kapták meg a magyar állampolgárságot, már az ő aláírása szerepel. Ebből a szempontból tehát kiemelten igaz, hogy ő testesíti meg a nemzet egységét, és éppen ezért nem csupán a tízmillió magyarországi állampolgárnak és állampolgárért tartozik felelősséggel, hanem az immár több százezer újonnan (vissza)honosult magyarért is, hiszen őket is képviseli. Arra pedig, hogy a honosítási okiraton olvasható aláírás megőrizze értékét, most egy igazi, bátor tett szükséges Schmitt Pál részéről: valódi sportemberként ismerje be, hogy vétett, hogy ezúttal veszített. Nem csupán a saját, de az ország, a nemzet tekintélye múlik azon, hogy megteszi-e a szükséges lépést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok