2011. augusztus 30., 07:512011. augusztus 30., 07:51
A Magyar Televízió m1 csatornája és az MR1 Kossuth adó gyakorlatilag minden magyarországi háztartásban fogható, a Duna Televízió és az m2 pedig a háztartások több mint háromnegyedébe jut el. A határon túli statisztikák is e csatornák népszerűségét támasztják alá. A heti másfél ezer telefonhívás, e-mail és levél bizonyítja, hogy a nézők és hallgatók sajátjuknak érzik a közszolgálati műsorokat, így kérdéseikkel, véleményeikkel is gyakran keresik fel az intézményeket.
Az MTVA Kommunikációs Igazgatósága közös közönségszolgálatot hozott létre. A négyfős csapatba egy-egy fő a Magyar Rádiótól, illetve Duna Televíziótól, két munkatárs pedig az MTV-től érkezett. Hétköznap reggel 8 és este 18 óra között várják a nézők, a hallgatók telefonhívásait, és válaszolnak a beérkező levelekre. Az ettől eltérő időpontokban üzenetrögzítő működik. A közönségszolgálat hagyományosan a határon túli nézők és hallgatók észrevételeire is számít. „Évente több száz hívás és levél érkezik hozzánk a világ különféle országaiból, mindenhonnan, ahol magyarok élnek, és ahol követni tudják a magyar televíziók, rádiók adásait, akár a tévé képernyőjén, rádió készülékeiken, akár internetes oldalainkon keresztül. Reményeink szerint a csatornáink, a műsoraink megújulásával nézőink, hallgatóink száma is fokozatosan emelkedik. A megnövekvő igényeknek pedig csak az egységes közönségszolgálat felelhet meg” – közölte Cs. Tóth Eszter, a közönségszolgálat vezetője, aki korábban a Duna Televízióban látott el hasonló feladatokat.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.