2012. szeptember 04., 08:582012. szeptember 04., 08:58
Bihar megyében is működött, Váradon például 4-5 év alatt 4 ezerről 250-re csökkent a kóbor kutyák száma. Rájöttem már: nem érdemes vitába szállni azokkal, akik anyagi vagy kényelmi okokra hivatkozva követelik az öldöklést. Nem lehet ugyanis észérvekkel hatni rájuk.
Azt, hogy valahol ők is érzik: mélységesen erkölcstelen dolgot akarnak kierőszakolni, bizonyítja az a bőszültség is, mellyel – sok esetben értelmes emberek – támadják az állatvédőket. Egy dolgot látni kell: ezen a világon a legmagasabb rendű érték maga az élet. És ebbe beleértendő az életnek minden egyes formája, hisz végső soron ugyanaz az élet munkál minden egyes lényben.
Ha pedig valaki képtelen látni, mitől értékes egy olyan állat, melyet sem megenni, sem megnyúzni nem érdemes, az nem más, mint súlyos fogyatékosság. Elmagyarázni, hogy mi a fontos bennük, pedig reménytelen vállalkozás – éppolyan kilátástalan dolog, mint egy vaknak mesélni a színekről, vagy egy sükettel érzékeltetni, hogy milyen szép a zene.
A hozzáállásuk is ezt igazolja – hiába érvelnek nekik, úgy viszonyulnak a kérdéshez, mint egy süket a szimfonikus zenekarhoz: irigyen és rosszindulatúan, gúnyolva azokat, akik látják, mennyire őrült és perverz dolog az, ahogy az ember kegyetlenül pusztítja élő környezetét. A kóbor kutyákkal kapcsolatos félelmekről meg annyit, hogy az állat viselkedése abszolút mértékben az ember hozzáállásától függ, magától sosem támad.
Tehát ha valaki értelmes lénynek tartja magát, ráadásul olyannyira fontosnak, hogy elvárja azt is, öljenek, ha ő maga veszélyeztetve van, úgy vélem, lehetne annyira igényes saját magával szemben, hogy megpróbáljon a körülményeknek megfelelő módon viselkedni. Például megtanulni bánni az állatokkal, ahogy a műúton is megtanult közlekedni ahelyett, hogy azért hisztériázna, hogy zúzzák be az autókat. Egyszóval nagy szégyen Váradnak és mindannyiunknak, hogy ismét a tudatlanság és az unintelligencia lett az irányítója az állatok sorsát befolyásoló döntéseknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok