Makkay József
2023. december 14., 12:482023. december 14., 15:57
2023. december 14., 12:482023. december 14., 15:57
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek mezőgazdasága az átmeneti időszak valamennyi rákfenéje ellenére is kifizetődő volt, miközben a gazdák alig kaptak állami támogatást. Ma támogatással sem lehet a földből megélni.
Az elmúlt években számtalan erdélyi gazdától hallottam azt a vélményt, hogy Romániát azért vették fel 2007-ben az Európai Unióba, hogy az országba vámmentesen lehessen behozni bármilyen árut. Aki a különböző élelmiszerek, mezőgazdasági termékek hazai piacának felhozatalát végignézi, hajlik arra, hogy igazat adjon a terményeit eladni képtelen gazdáknak. Még ha sarkos is a vélemény, rátapint a hétköznapi valóságra.
A hagyományos agrárországként számon tartott Románia az Európai Unióban lakosságarányosan szinte a legtöbb élelmiszert importálja napjainkban. Kelet-Európa egyik legnagyobb gabonatermesztő országaként például masszív búzaliszt-importőrként tartják számon. Az is megérne egy elemzést, hogy a Ceaușescu-rendszer, illetve a kilencvenes évek egyik legjelentősebb sertéshústermelő országából hogyan vált a disznóhússzükséglet 80 százalékát importáló állammá. De említhetném a hazai zöldségfogyasztás több mint felét meghaladó behozatalt is.
1990-től agrárújságírással is foglalkozó tollforgatóként sok gazdával megismerkedtem Erdély számos vidékéről, akik az 1989-es rendszerváltást követő évtizedben nagy lendülettel és bizakodással vágtak bele a gazdálkodásba. Legtöbben földet béreltek és önerőből vagy hitelből mezőgépészeti felszerelést vásároltak, mert abban hittek, hogy a piacgazdaságra való átállással a mezőgazdaság az ország húzóágazata lesz. A kétezres években azonban kiderült, hogy elképzelésük hiú ábránd marad. Amit saját egyszerű statisztikám is jól mutat:
A „tejjel-mézzel folyó Kánaán” illúzióját keltő bőkezű uniós támogatások beköszöntével sok gazda azt gondolta, hirtelen minden megváltozik. A tájékozottabbak azonban látták, hogy a „fájdalomdíjként” felajánlott támogatások oldalvizein ,,einstandolják” a romániai piacot, megnyitva azt a hazainál jóval fejlettebb és nagyobb agrártámogatásokat élvező nyugat-európai országok termékei előtt. Egyenlőtlen verseny alakult ki, ami a hazai gazdák többségét munkájának feladására kényszerítette, mert ugye ráfizetésből nem lehet megélni.
Uniós körülmények között a tőkeerősebb agrárvállalkozások maradhattak talpon, a romániai mezőgazdasági termelést biztosító kilencvenes évekbeli kisgazdaközösség lépésről lépésre felszámolódott. Több százezer család kényszerült külföldi vendégmunkára, és ezzel párhuzamosan az erdélyi vidékek mezőgazdasági struktúrája teljesen átalakult.
amelyek harminc évvel ezelőtt még elárasztották a romániai piacokat. Helyüket átvette a teljesen gépesíthető gabonatermesztés.
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek mezőgazdasága az átmeneti időszak valamennyi rákfenéje ellenére is kifizetődő volt, miközben a gazdák alig kaptak állami támogatást. Ma is magam előtt látom azt a jelenetet, amikor az aranyosszéki falvak főutcáin dél-erdélyi és dél-romániai teherautók álltak sorban hagymáért, gyökérzöldségért, sütőtökért. Viszonteladó kereskedők kilincseltek a magyar gazdáknál, akiktől alkuval vásárolták fel a jó minőségű zöldséget.
Ma már szinte senkit nem érdekel a kiváló minőségű és zamatos aranyosszéki murok, petrezselyem, hagyma: az üzletláncok polcait elárasztotta a Törökországból, Lengyelországból és más államokból olcsón behozott, agyonvegyszerezett, ízetlen zöldség.
Miközben a kelet-európai tagországok gazdái kétségbeesetten arra gondolnak, mi lesz, ha az uniós agrártámogatást a közeljövőben meg kell majd osztaniuk az ukrajnai termelőkkel, érdemes elgondolkozni azon, merre tart az Európai Unió mezőgazdasága.
Talán mégis érdemes lenne visszatérni a régi gazdálkodói modellhez, amikor az emberek többsége piacról vásárolt, támogatva sok százezer gazdacsalád megélhetését.
Rostás Szabolcs
Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.
Balogh Levente
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
Rostás Szabolcs
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Balogh Levente
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!