2011. június 22., 09:482011. június 22., 09:48
Tették ezt egy olyan pillanatban, amikor az egész ország az RMDSZ nyilatkozatát várta. Ha tudniillik a szövetség hű marad eddigi álláspontjához, és elutasítja a javasolt nyolcmegyés közigazgatást, ez a koalíció szakadását jelentheti. A hallgatásnak sokféle magyarázata lehet, és a valóság alighanem e magyarázatok összetettje. Legelőször is arra gondolhat az elemző, hogy ez is az RMDSZ élén történt változás következménye. A korábbi cotroceni-i megbeszélések tartalmát Markó Béla tárta a nyilvánosság elé.
Utódja, Kelemen Hunor vagy másként gondolja a nyilvánossághoz való viszonyulást, vagy nem érzi magát elég jó kommunikátornak ahhoz, hogy a Băsescu feladványára jól válaszoljon. Akár az is eszünkbe juthat, hogy a komolyabban vett demokratikus szabályok tartották viszsza az RMDSZ vezetőit attól, hogy nyilatkozatokba, értelmezésekbe bocsátkozzanak. A hét végére hívták össze a Szövetségi Képviselők Tanácsát, és másfél évtizedes bólogató szerep után ismét erre a fórumra bíznák a tényleges döntéshozást. Hagynák, hogy a megszokottaktól eltérően alulról felfelé alakuljon ki a szövetség álláspontja. Arra is lehet azonban gondolni, hogy immár nem is annyira szilárd az RMDSZ ellenkezése, és a szövetség vezetői arra gondolnak, bármit is nyilatkoznának, az később felhasználható lenne ellenük. A szükségesnél jobban kötelezné el őket vagy a koalíciós partnerek, vagy a választóik felé. Úgy érzik, abban érdekeltek, hogy minél szélesebb maradjon a mozgásterük. Tény, hogy az RMDSZ mostani hallgatása is üzenettel bír.
A szövetség kényes helyzetét jelzi. A székelyföldi, erdélyi magyarság csattanós választ adhatna azoknak, akik csupán a körvonalazódó magyar–magyar verseny szavazatszerzési dimenzióját próbálják láttatni az átszervezés kérdésében. Ha közös álláspontot alakítana ki Tőkés László, Kelemen Hunor és Szász Jenő, és akár együtt menetelnének egy székelyudvarhelyi felvonulás élén, megüzenhetnék a román társadalomnak, hogy a magyarság nem enged Székelyföldből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!