A hallgatás árnyéka

Szokatlan megoldáshoz folyamodtak az RMDSZ vezetői, amikor úgy távoztak a Traian Băsescu elnökkel folytatott megbeszélésekről, hogy nem álltak a kamerák elé, és nem tájékoztatták a közvéleményt a párbeszéd témáiról és az ezek alapján levont következtetéseikről.

Gazda Árpád

2011. június 22., 09:482011. június 22., 09:48

Tették ezt egy olyan pillanatban, amikor az egész ország az RMDSZ nyilatkozatát várta. Ha tudniillik a szövetség hű marad eddigi álláspontjához, és elutasítja a javasolt nyolcmegyés közigazgatást, ez a koalíció szakadását jelentheti. A hallgatásnak sokféle magyarázata lehet, és a valóság alighanem e magyarázatok összetettje. Legelőször is arra gondolhat az elemző, hogy ez is az RMDSZ élén történt változás következménye. A korábbi cotroceni-i megbeszélések tartalmát Markó Béla tárta a nyilvánosság elé.

Utódja, Kelemen Hunor vagy másként gondolja a nyilvánossághoz való viszonyulást, vagy nem érzi magát elég jó kommunikátornak ahhoz, hogy a Băsescu feladványára jól válaszoljon. Akár az is eszünkbe juthat, hogy a komolyabban vett demokratikus szabályok tartották viszsza az RMDSZ vezetőit attól, hogy nyilatkozatokba, értelmezésekbe bocsátkozzanak. A hét végére hívták össze a Szövetségi Képviselők Tanácsát, és másfél évtizedes bólogató szerep után ismét erre a fórumra bíznák a tényleges döntéshozást. Hagynák, hogy a megszokottaktól eltérően alulról felfelé alakuljon ki a szövetség álláspontja. Arra is lehet azonban gondolni, hogy immár nem is annyira szilárd az RMDSZ ellenkezése, és a szövetség vezetői arra gondolnak, bármit is nyilatkoznának, az később felhasználható lenne ellenük. A szükségesnél jobban kötelezné el őket vagy a koalíciós partnerek, vagy a választóik felé. Úgy érzik, abban érdekeltek, hogy minél szélesebb maradjon a mozgásterük. Tény, hogy az RMDSZ mostani hallgatása is üzenettel bír.

A szövetség kényes helyzetét jelzi. A székelyföldi, erdélyi magyarság csattanós választ adhatna azoknak, akik csupán a körvonalazódó magyar–magyar verseny szavazatszerzési dimenzióját próbálják láttatni az átszervezés kérdésében. Ha közös álláspontot alakítana ki Tőkés László, Kelemen Hunor és Szász Jenő, és akár együtt menetelnének egy székelyudvarhelyi felvonulás élén, megüzenhetnék a román társadalomnak, hogy a magyarság nem enged Székelyföldből.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében