2011. szeptember 23., 09:532011. szeptember 23., 09:53
Márpedig az MSZP-ben a sorok összezárása helyett jelenleg éppen a párt szétverésére irányuló igyekezet látszik erősebbnek. A bomlasztás mögött Gyurcsány Ferenc volt kormányfő-pártelnök áll, aki most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megpróbálja újra átvenni az irányítást a pártban, amely neki köszönheti mind történelmi vereségét, mind azt, hogy a mai napig sem tudott kilábalni a hitelességi válságból. Valószínűleg nem véletlen, hogy Gyurcsány épp most érzi szükségét annak, hogy lépjen. A vitatott sukorói kaszinóberuházás támogatása miatt hamarosan az ügyészség előtt kell magyarázatot adnia, és nem kizárt a bírósági eljárás sem. Persze nem lehetetlen a Mesterházy Attila pártelnök által adott magyarázat sem, miszerint a Demokratikus Koalíció felhívásával, hogy a képviselők adják vissza mandátumukat, hogy szinte a teljes képviselőcsoportot lecseréljék a megújulás érdekében, Gyurcsány csupán távozását készíti elő a pártból. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy azért lett most aktív, mert ha sikerülne „lenyúlnia” a pártot, akkor nem egyszerű képviselőként, hanem a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki párt vezéreként tetszeleghetne mártírszerepben az ügyészség, a bíróság – és persze a nagyvilág előtt.
Csakhogy néhány elvakult hívén kívül a jelek szerint az MSZP-n belül sem felejtették el, hogy amilyen botrányos körülmények között került a párt és az ország élére, legalább olyan botrányos körülmények között kellet távoznia – miközben kapkodása és hozzá nem értése miatt az ország is, a párt is a tönk szélére került. A bukott kormányfő azonban ezt nem hajlandó tudomásul venni, és még mindig abban a rögeszmében él, hogy ő az ország vezetésére hivatott, meg nem értett zseni. Felelős, reális alternatívát nyújtani képes ellenzékre persze szükség van. Ám annak, hogy egy újabb Gyurcsány-projekt sikeres legyen, a legfőbb akadálya éppen maga hitelét vesztett, a kormányzásra való alkalmatlanságát többször is bebizonyító Gyurcsány.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.