2012. június 05., 09:382012. június 05., 09:38
Most azonban olyan abszurd dolog történt, hogy akár a szándékosság lehetőségét is fontolóra veszem. A választási kampány utolsó hetére úgy készültem, mintha legalábbis a jégkorszak állna be meghatározott időre, mert tudtam, hogy annyi lesz a munkám, hogy ki se látszom.
A hűtőmet megtömtem, a futócipőimet elővettem. Eszembe sem jutott, hogy munkám megnehezítéséért azok esküdnek majd össze ellenem, amiket én mindeddig csak élettelen tárgynak tartottam: az általam elérhető és használható számítógépek.
Tudvalevő, hogy általában három gépen is dolgozom, attól függően, hogy a városnak épp melyik sarkában van dolgom. Megesett már, hogy egyik-másik egyszer csak beadta az unalmast, de hogy egy héten belül mindhárom, az még soha. Tegyük hozzá, nem mindhárom akkor adta fel, amikor én dolgoztam rajta – az otthoni gép amortizálásában a férj vette ki inkább a részét. A gépek persze nemcsak nagyvonalakban számolták ki azt az időszakot, amikor a legnagyobb szükségem lesz rájuk, hanem percre pontosan. Az első akkor nem akart többé elindulni, amikor egyik eseményről a másikra sietve épp, másfél–két órám lett volna egy sürgős anyagot leadni. A másik félórával határidő előtt dobta be a törölközőt, amikor a cikkem nagy részét már megírtam – nem volt kevés. A harmadik stílszerűen az utolsó kampányhét kezdete előtti vasárnap este – csak hogy el ne felejtsem, ki a főnök.
Nem tudom, a szép szó mennyivel számít többet, mint egy újrainstallálás, de most már megígérem, erre is odafigyelek. Ha valakivel, a számítógéppel nem jó rosszban lenni – ezt most tényleg megtanultam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Látogatottsági adatok