2013. április 08., 07:532013. április 08., 07:53
Mondta, mondta, de őszintén szólva már a tiráda első harmadában sem értettem, mit is akar tőlem. Aztán rákérdeztem, és megtudtam: szerette volna, ha általam nyilvánosan megköveti a sajtó az orvostársadalmat.
Erre viszont én kezdtem a magamét, hogy amennyire nincs egységes orvosmaffia, ugyanúgy egységes sajtóról sem beszélhetünk. És egyáltalán: a kollektív bűnösség már jó ideje érvényét vesztette. Még elmondta, hogy ő halottnak soha receptet nem írt, mert azonnal jelenti, ha valaki távozik az élők sorából, és nem is lehet másképpen. Elméletileg logikusan valóban nem lehet, de ha a világirodalmi példák mellett még a nyári népszavazás körüli lélekszámvitát is felelevenítjük, akkor nagyon is lehet. A bizonyos sajtótermékekben-tévéadókon közreadott beszélgetések pedig, hogy ki mennyi százalékot kap ebből vagy abból az ügyletből, egyértelműen a fehérgalléros bűnözésre hajaznak. Én nem kétlem ismerősöm becsületességét, de amikor a néhány éve úgymond a megelőzés érdekében beindított ingyen analíziskampányban kiderült, hogy a csont-bőr és a gömböc betegnek ugyanolyan elhízási tüneteket mutattak ki a vizsgálatok, akkor ott már valami nagyon gyanús lett. Arról nem is beszélve, hogy az efféle „ingyenességek” mifelénk előbb-utóbb nagyon sokba szoktak kerülni, és az sem ritka, hogy valakit ilyen vagy olyan bajokkal kezelnek, hogy aztán egyszerűen azt mondják, bocsánat tévedtünk. Ezt elmondtam a felháborodott ismerősömnek is, megemlítve a „holt lelkek afférját” csakúgy, mint a fehérgalléros bűnszövetkezeteket, de nem igazán hagyta magát eltéríteni a mundér becsületének kollektív tisztára mosásától. Elvitatkozgattunk még egy kicsit, mígnem begorombulva megkérdezte, hogy ezek szerint én esküszöm arra, hogy éjjelente fehér lepedőben rohangálnak a kísértetek, ügyeletes gyógyszertárakat keresve?! Mondtam, hogy nem találkoztam ilyen lepedőssel, meg egyébként is én még élek. Vagy legalábbis azt hiszem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok