Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése.”
2017. július 10., 23:302017. július 10., 23:30
2017. július 10., 23:312017. július 10., 23:31
Mint emlékezetes, egy bukaresti újságíró, Dan Andronic írt először arról, hogy az elnökválasztás estéjén Gabriel Oprea későbbi belügyminiszter otthonában több akkori állami vezető is összegyűlt, köztük George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatója, és Kövesi, aki akkoriban a legfőbb ügyészi tisztséget töltötte be. Andronic konkrétumok említése nélkül azt próbálta sugallni, hogy az összegyűlt személyek közbeléphettek annak érdekében, hogy Traian Băsescu addigi elnök nyerje meg a választást.
A hír kapóra jött a DNA-vizsgálatok által folyamatosan tépázott kormánypártoknak – mindkét alakulat elnöke ellen eljárás zajlik, sőt Liviu Dragnea PSD-elnök ellen már egy felfüggesztett szabadságvesztésről szóló jogerős ítélet is született –, és gyorsan életre hívták az ügy kivizsgálásával megbízott bizottságot.
Amelynek tevékenysége tökéletesen kimeríti a pótcselekvés fogalmát: mivel az akkori választási jegyzőkönyveket már megsemmisítették, tevékenysége arra szorítkozik, hogy akkori állami vezetőket hív be meghallgatásra nagy médiaérdeklődés közepette. Azt egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja, hogy bárki is bevallaná: igen, elcsaltuk a választásokat, és mivel más módszer nemigen mutatkozik a vádak beigazolására, a bizottság egyrészt olyan eszköz, amellyel el lehet terelni a figyelmet a kormány gazdasággal kapcsolatos, ámokfutással határos pávatáncáról.
Másrészt viszont látható, hogy a legfőbb célpont nem más, mint a korrupcióellenes ügyészség vezetője. Aki erre szintén rájött, ezért több alkalommal is megtagadta, hogy részt vegyen a bizottsági meghallgatáson, legitimálva a kormányoldal és egy rablómeséket terjesztő újságíró által generált médiacirkuszt.
Hogy emiatt bírósági feljelentéssel fenyegetik a főügyészt, illetve bepanaszolták az igazságügy-miniszternél, azt jelzi: a cél az, hogy minél jobban sikerüljön meghurcolni, és minél inkább sikerüljön megtépázni a számos korrupt politikust rács mögé juttató intézmény vezetőjét.
A „meccsbe” a DNA-nál és a legfőbb ügyészségnél átvilágítást elrendelő régi-új igazságügy-miniszter, Tudorel Toader is beszállt, vélhetően a menedzseri tevékenységet érintő vizsgálatokkal hálálva meg, hogy megtarthatta tárcáját. Ezzel és azáltal, hogy kiszivárgott egy vélhetően manipulált, Kövesi kompromittálását célzó hangfelvétel, gyakorlatilag teljes a főügyészre irányuló össztűz.
Akinek a teljes feddhetetlenségéről amúgy mi sem vagyunk meggyőződve, és az általa vezetett intézmény tevékenysége kapcsán is is számos esetben fölmerül a hiba, sőt visszaélés elkövetésének a gyanúja.
Csakhogy itt határozottan nem úgy tűnik, hogy a kormányoldal akciójának a célja a DNA tevékenységének jobbá és hatékonyabbá tétele lenne. Hanem az, hogy Kövesi levadászásával és a DNA elleni folyamatos támadásokkal lejárassák az intézményt. Vagy legalábbis egy hozzájuk hű főügyész kinevezésének kikényszerítésével a saját befolyásuk alá vonják. Ami ugyanúgy a korrupcióellenes küzdelem ellehetetlenítését eredményezné, mint az ügyészség teljes beszántása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!