A verespataki bányaprojekt kapcsán a parlamentben és azon kívül zajló vita immár eljutott abba a szakaszába, amikor sokan azt bizonygatják: bizony a cián jót tesz az egészségnek.
2013. szeptember 25., 11:582013. szeptember 25., 11:58
2013. szeptember 25., 12:082013. szeptember 25., 12:08
Petru Cîmpian, a településre tervezett színesfémbánya miatt második Verespatakként emlegetett Felsõcsertés polgármestere szerint a cián- és nehézfém-származékokat tartalmazó zagytározóból kihalászott halak fogyasztása jelentõsen hozzájárul a szexuális élet javításához. Hétfõi finnországi látogatása során Victor Ponta arról gyõzõdött meg, hogy az észak-európai országban teljesen biztonságos körülmények között folyik a cianidos aranybányászat, sõt szerinte csak a cián nevével van baj, nem a technológiával.
A román kormányfõt különösen finn kollégájának szavai nyugtatták meg. „Ásványkincs-lelõhelyeink többsége északon, Lappföldön található, ahol a természet nagyon érzékeny. Ráadásul ott lakik a Mikulás is, akit nem zavarhatunk, ezért hatékony, környezetbarát bányászatra van szükségünk” – jelentette ki Jyrki Katainen. Mármost nem biztos, hogy a finn modell alkalmazható és követendõ példa Románia számára. Elõször is a Verespatakra tervezett létesítmény közel 400 hektáros zagytározója, az itteni kitermelésnél használandó 200 ezer tonna cianid bármelyik európai bánya paraméterénél gigantikusabb. Másrészt Finnország sem nevezhetõ a környezet- és Mikulás-barát kitermelés õshazájának.
Tavaly novemberben 600 ezer köbméter savas, magas koncentrációban nikkelt, uránt és kadmiumot tartalmazó szennyezett víz került a természetbe, amikor átszakadt a lappföldi Talvivaara nikkelbányája tározójának gátja. Ez volt az ország történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája. Márpedig ha nem elegendõ a nagybányai ciánszennyezés tanulsága, ennek a balesetnek is arra kell intenie minden romániai döntéshozót, hogy alaposan megkérdõjelezhetõk a verespataki beruházó által ígért mûszaki, környezetvédelmi garanciák. Éppen ezért jó lenne, ha a parlamenti különbizottság tagjai nem dõlnének be a ciánpropagandának, mielõtt elkészítik a bányaprojektrõl szóló jelentésüket. Ehhez nem kell más, mint a tényekre, a múltban történt haváriákra hagyatkozni. És nem hinni a cián afrodiziákumhatásáról szóló mesében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!