Széchenyi kézírása, valamint nyelvhasználata a korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja
Fotó: elkh.org
A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI).
2023. január 09., 13:362023. január 09., 13:36
A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (UELKH) titkársága hétfőn az MTI-vel.
Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon. A szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelekkel folyamatosan bővülő adatbázis a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága és szűkebb részterületei számára is fontos információforrást jelent. Mint írták,
A gróf által írott mintegy 4800–5000, jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830–1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában, közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett.
A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A munka jelenleg két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.
Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után a két korábbi kutatás iratanyagának számbavétele, valamint a katalógussal való összevetése következett. Ezzel párhuzamosan zajlott a kéziratok másolatainak gyűjtése a közgyűjteményekből a későbbi feldolgozáshoz.
A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház.
A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, olykor akár egy levélen belül is keveredik a nyelvhasználat. A gróf jószágigazgatójának, Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak írott leveleiben jellemzően a német és a magyar váltakozik, míg fiatal éveiben a nőknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült. A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, valamint nyelvhasználata, amelyben felfedezhetők a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó és kifejezés is.
A Széchenyi által használt egyetlen nyelv esetében sem javítják ki és nem jelölik az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat, csak akkor tesznek szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. A levelekhez szövegkritikai lábjegyzet, valamint magyarázó tartalmi végjegyzet is készül.
Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba – többek között a család, barátságok, a gazda – vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között.
Az online publikálás során a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, esetenként az eredeti irat digitális fotójával együtt. A közlemény kiemeli: a hatalmas mennyiségű primer forrás a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága – így a politika-, az eszme-, a társadalom- és a gazdaságtörténet –, valamint szűkebb részterületei – város-, technika-, mentalitástörténet – számára is komoly információbázist fog jelenteni.
Ismét visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas professzor nevével az interneten, a kutató hangsúlyozta, soha nem adta és a jövőben sem adja nevét semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.
Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján.
65 éves korában elhunyt Val Kilmer, az 1986-os Top Gun és az 1995-ös Mindörökké Batman című filmek sztárja.
Az Oscar-díjas Sam Mendes bejelentette készülő négy Beatles-filmje szereposztását – számolt be a Variety.com.
Békéről szóló kórusművekkel lép fel Kolozsváron és Gyulafehérváron a cambridge-i Magdalene College kórus. A nagy-britanniai vegyes kar a kincses városi Visszhang kórus meghívására érkezik Erdélybe.
A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.
Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.
Erdélyi turnén lép fel április elején a népszerű Parno Graszt zenekar: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában lépnek fel.
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
Romániában immár csaknem minden második iskolás tanulónak magánórát is vesznek szüleik, amire több mint kétszer annyit költenek, mint három évvel ezelőtt – derült ki a Salvați Copiii gyermekmentő alapítvány idei felméréséből.
szóljon hozzá!