Az ibrikes kávéfőzés és a dzsezva készítésének titkaiba avatott be Dobra Réka a kávé világnapján
Fotó: Dobra Réka/Facebook
Szerte a világon szeptember 29-én tartják a kávé világnapját, amikor a kávéházak, kereskedések akciókkal, különleges kóstolókkal várják vendégeiket. A jeles nap apropóján az egyik legrégebbi kávéról, a Közel-Keletről származó török kávé elkészítési módjáról, újragondolt ízvilágáról a Kolozsváron élő Dobra Réka kávészakértő beszélt a Krónikának.
2022. szeptember 29., 13:522022. szeptember 29., 13:52
A kávézás a mindennapok részét képezi, sokak számára szinte elképzelhetetlenek a reggelek hosszú vagy rövid, habos, gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesített vagy egyszerű fekete kávé nélkül. A Közel-Keletről származó, a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital kultúrtörténeti és gazdasági hatása jelentős.
Az évszázadok során több ország egyik fő bevételi forrását jelentették a kávéültetvények, ezenkívül számos történelmi esemény is kapcsolódik a fekete italhoz, a kávéházak megjelenése pedig az irodalom és más művészetek alakulásában játszott fontos szerepet.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
az eredetileg Japánból indult „ünnepen” a kávézók, kereskedések rendszerint akciókkal, különleges kóstolókkal, izgalmas kávéitalokkal várják a vendégeket világszerte. A jeles nap apropóján az egyik legrégebbi kávézási szokásról, a török kávé elkészítési módjáról, újragondolt receptekről Dobra Réka kávészakértő beszélt a Krónikának.
A Kolozsváron élő fiatal lány – aki az IT-szakmában dolgozik, és hobbiként érdeklődik a kávé világa iránt – a koronavírus-járvány előtt két ízben is képviselte Magyarországot az ibrikes törökkávé-főző világbajnokságon, melyet Dubajban tartottak.
Az elkészítés egyszerűsége, illetve az ízekkel való számtalan kísérletezési lehetőség keltette fel az érdeklődését, és kezdte el tanulmányozni a különböző technológiákat, ízeket.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
A török kávé elkészítése nem igényel bonyolult felszereléseket, csupán egy nyéllel ellátott, rézből, inoxból, kerámiából vagy üvegből készült edényre, más néven ibrikre vagy dzsezvára van szükség, illetve egy hőforrásra, ami lehet homokmelegítő, gáz- vagy szénalapú tűzforrás.
A hagyományos török kávé – amelyről Balassi Bálint is említést tesz verseiben, Zrínyi Miklós pedig utal rá a Szigeti veszedelemben – púderfinomságúra őrölt sötét pörkölt kávéból készül, amelyet háromszor felforralnak. „A dzsezvát (nemcsak az edény, hanem a török kávé egyik megnevezése – szerk. megj.) általában nem eredeti eljárással készítem.
A kávé elkészítési ideje 2–2,5 perc, de fontos odafigyelni a víz hőmérsékletére is, megelőzendő a kávé felforrását. Ha elkészül a kávé, lassan a csészébe töltöm, vigyázva arra, hogy a hab fent maradjon, és miután a zacc leülepedik, az ital fogyasztható is” – részletezte a főzési lépéseket Dobra Réka.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
Hozzátette, ahhoz hogy finom kávé készüljön, a módszer mellett elengedhetetlen a kávé minősége is, érdemes frissen pörkölt (legkevesebb ötnapos, legtöbb egy hónapos) kávét használni, és akkor égetett ízektől mentes, nem keserű, tiszta, a babok termőhelyétől és feldolgozásától függően gyümölcsösebb kávé a végeredmény.
Otthon is könnyen elkészíthető, ugyanis nem igényel speciális eszközöket, amelyek legtöbbször nagyon költségesek, és karbantartásuk is időigényes, hanem elég egy ibrik is. Az ízjegyeket nagymértékben befolyásolja a kávé és a víz aránya, ami az ital testességét, intenzitását határozza meg, de néhány próbálkozás után mindenki megtalálja a számára ideális összetételt” – mondta a kávészakértő.
Noha a török kávé elkészítése szabályokhoz, lépésekhez kötött, teret enged a kreativitásnak is, kísérletezgetni lehet a különböző ízekkel, arányokkal, módszerekkel. A különleges ízek eléréséhez használhatók különböző fűszerek is, a borókabogyó, fenyőrügy, rózsabimbó, de pisztáciakrémmel, szárított sárga gombával, máktejjel vagy narancsvirágvízzel kevert italok is egyedi ízvilágot eredményeznek – részletezte Dobra Réka.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
Megjegyezte, érdekes megtapasztalni azt is, hogy az egyes termőterületekről származó kávék, például az etiópiai, kenyai, indonéziai, Costa Rica-i kávészemekből készült őrlemények hogyan egyeztethetők össze a különböző ízjegyekkel, vagy ki lehet próbálni, milyen ital készül a különböző feldolgozású, például mosott, száraz, félszáraz, „mézes” vagy a nedvesen hantolt eljárással nyert kávéból is.
ugyanis két alkalommal megnyerte a magyar bajnokságot, és képviselte az országot a világ legjobbjai számára szervezett megmérettetésen a Közel-Keleten.
„Mivel hivatásszerűen nem baristáskodom, hanem hobbi számomra a kávéfőzés, mind a magyar, mind a világbajnokságra számos kihívással járt a felkészülés. A versenyeken szigorú szabályok vannak, megadott idő alatt többféle italt kell elkészíteni, miközben a bírókkal is ismertetni kell a lépéseket. Az ibrikbajnokságon például két egyszerű dzsezva és két ibrikalapú koktél elkészítéséhez 15 perc állt rendelkezésünkre, így minden mozdulatra, a bemutatón minden kimondott mondatra nagyon oda kellett figyelni, hogy tervszerűen működjön az egész, ehhez pedig rengeteg gyakorlás, kísérletezésre volt szükségem” – osztotta meg tapasztalatait a kávészakértő.
Megjegyezte, kihívást jelentett továbbá, a hozzávalók beszerzése, amiket nagyrészt külföldről rendelt, illetve a főzéshez szükséges eszközöket is körülményes volt Kolozsvárról az Egyesült Arab Emírségekbe szállítani.
Dobra Réka szerint ez azzal magyarázható, hogy bár a török uralom óta ismerős ebben a térségben ez a kávéfajta, más kávék kiszorították a török kávét a kínálatból.
„Az emberek nagy része a török kávé vagy ibrik hallatán keserű, zaccos italra gondol, így nem annyira kelti fel az érdeklődésüket. Ha a kávézók újragondolt recept alapján készítenék el, és szűrve szolgálnák fel a vendégeknek, sokkal nagyobb sikere lenne ennek a kávénak. Budapesten például egyre több új hullámos kávézó kínál újragondolt ízvilágú török kávét” – fogalmazott a kávészakértő.
Házkutatást tartott csütörtökön az ügyészség egy tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő lakásán, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A közönség szavazatai alapján a Messze van a kicsi falum című nóta érdemelte ki Az év magyarnótája címet a Dankó Rádió által szervezett szavazáson.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) meghatározó szereplővé vált a technológiai hírekben és iparági előrejelzésekben, és 2025-re még hangsúlyosabbá válik a hatása.
Újabb világrekordot döntött meg Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész: a 30 másodperc alatt leütött leggyorsabb billentyűjáték csúcsát javította meg 495-ről 500-ra.
Megjelent az Omega életművét átívelő újrakiadás-sorozat következő lemeze, a Trans and Dance. A legendás zenekar eredetileg 1995-ben kiadott, tizennegyedik stúdióalbuma most dupla vinylen, CD-n és a digitális felületeken egyaránt elérhető.
A Szent Anna-tó vízhőmérséklete idén július 15-én kora délután fél méter mélységben elérte a 30,9 Celsius-fokot, mely érték rekord meleget jelent az utóbbi évtizedekre, sőt valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan – adta hírül a Sapientia EMTE.
Az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők.
Klaus Iohannis államfő hétfőn kihirdette azt a törvényt, amelyik az országos takarítási nappá nyilvánítja minden év szeptemberének harmadik szombatját.
Új helyszínen, számos hagyományos programmal rendezik meg október végén a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált. Vincze Kecskés István szervező a gasztronómiai és kulturális kínálatról, a csipkeízfőző-versenyről beszélt a Krónikának.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli éppen ma, október 23-án az Ismerős Arcok, amely jubileumi turnéja keretében Erdélybe is ellátogat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!