HIRDETÉS
A nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegét vezető Venczel Márton az MTI-nek elmondta: a repülő őshüllő maradványait a Gyulafehérvár szomszédságában fekvő Alsóváradján, a Sebes folyó medrében találták meg 10–12 évvel ezelőtt. Az akkori leletek leírása egy doktori disszertáció tárgyát képezte, de a leletekkel kapcsolatos igazi tudományos eredmény csak most született meg, amikor ezeket rengeteg más adattal összevetve
a kutatók megállapították, hogy teljesen új fajt fedeztek fel.
Venczel Márton kifejtette, az őshüllőnek egy állközi csontja és az alsó állkapocs egyik darabja, valamint (vélhetően a negyedik) nyakcsigolyája került elő. Ezek alapján állapították meg, hogy repülő őshüllőről van szó, amely a késő kréta kor maastrichti korszakában,
mintegy hetven millió évvel ezelőtt élt, és szárnyainak fesztávolsága elérhette a hat métert.
Az Albadraco tharmisensis valamennyire hasonlít az iharkúti Bakonydraco galaczihoz, de az a késő kréta korábbi, santoni korszakában élt.
A kutató megjegyezte, nagyon keveset tudnak az Albadraco tharmisensről és általában a repülő őshüllőkről, ezek ugyanis a dinoszauruszokkal együtt kihaltak, és nem élnek mai leszármazottaik. Hozzátette, a viszonylag könnyű csontváz, hosszú nyak, teljesen összeforrt koponya arról árulkodik, hogy jó repülők lehettek, és minden bizonnyal tojással szaporodtak.
Venczel Márton elmondta, folytatják a kutatásokat, és várható, hogy újabb és újabb csontmaradványokat sikerül azonosítaniuk.
