Az Aprosuchus ghirai étrendjében elsősorban ízeltlábúak és kisebb gerincesek játszottak szerepet
Fotó: www.sciencedirect.com
A tudomány számára korábban ismeretlen, késő krétakori krokodil alakú fosszilis faj ép koponyáját tárta fel a Hátszegi-medencében Vlad Codrea és Venczel Márton, a BBTE Biológia és Geológia Karának két őslénykutatója. A kutatás eredményeit a Cretaceous Research szaklapban tették közzé.
2019. április 17., 21:352019. április 17., 21:35
Mérhetetlenül fontos adalék Erdély, illetve a Hátszegi-medence „bestiáriumához” (középkori állatkönyv) a tudomány számára korábban ismeretlen krokodil alakú faj felfedezése, azonosítása. Vlad Codrea és Venczel Márton kutatómunkája nem mellesleg Európa késő krétakorbeli biológiai változatossága mellett tanúskodik – közölte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kommunikációs és PR-irodája szerkesztőségünkkel.
A BBTE Biológia és Geológia Karának két őslénykutatója által felfedezett faj
Ehhez képest a Hátszegi-medence Puj települése közelében nemrég feltárt apró méretű lelet azt igazolja, hogy az említett evolúciós ág leghamarabb a kréta időszak utolsó felében, a körülbelül 69–70 millió évvel ezelőtti maastrichti korszakban szakadhatott meg.
Az egyetem munkatársai a Cretaceous Research szaklapban tették közzé a kutatás eredményeit.
A most feltárt leletek egy épségben megőrződött koponyából és a hozzá csatlakozó állkapocscsontból, valamint a majdnem hiánytalanul megőrződött fogazatból állnak. A Hátszegi-medencében, illetve Erdélyben korábban feltárt atoposzaurid-leletek egy nagyobb testű fajtól, a Sabresuchus sympiestodontól származó, kés formájú szemfogak voltak.
A kutatók kimutatták, hogy az Aprosuchus és a Sabresuchus rokon nemeknek tekinthetők, és ahhoz az evolúciós ághoz tartoznak, amelyet a késő jura időszakban az Atoposaurus, Knoetschesuchus, Alligatorium és Alligatorellus nemek, a kora kréta időszakban pedig a Theriosuchus nem képviselt. Az Aprosuchus ghirai fogazata arra utal, hogy e kisméretű fosszilis faj étrendjében elsősorban ízeltlábúak és kisebb gerincesek játszottak szerepet.
A Hátszegi-medence Erdély déli részén terül el, a Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, melyet délről a Retyezát-hegység, nyugaton a Ruszka-havasok, keleten meg a Kudzsiri-havasok határolnak.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!