A másik infrastrukturális jellegzetesség a hegyvidéki domborzat miatt a várost átszövő alagútrendszer: elágazásokkal és körforgalmakkal kialakított forgalmi rendszerben lehet az autókkal közlekedni. A 30 000 lélekszámú város látványosságai a fából készült katedrális, a kikötő, valamint a városszéli, egymástól távol eső lakóházak.

Szabó Tamás elmondta, hogy az éjszakai túrák fő attrakciója értelemszerűen az északi fény volt,

„Tromsøben legalább 40-50, idegenvezetéssel foglalkozó cég van különböző férőhelyes járművekkel, így esténként gyakorlatilag több mint 1000 embert lehet megmozgatni. Voltak éjszakák, amikor esélytelen volt látni az északi fényt, így csak havas tájat tudtunk megmutatni, illetve tábortüzet raktunk, és grilleztünk a turistákkal” – mutatott rá az idegenvezető.

Azok az alkalmak azonban, amikor sikerült elkapni a zöldes-sárgás fénycsóvákat, sokszor könnyekig hatotta a látogatókat. Mint mondta, a legtöbb turista számára felejthetetlen élményt nyújtott a látvány, azonban akadtak olyanok is, akiknek alulmúlta az elvárásait.

Borús időjárás esetén így nem lehet látni, alapfeltétel, hogy az égbolt tiszta legyen. A másik lényeges dolog, hogy a jelenség az északi sarktól 8 fokkal lentebb, a 82-es szélességi fok környékén keletkezik, hiszen itt jön létre az a kör, ahol a fény begyűrűzik. A fényjelenség tulajdonképpen a napszelekből keletkezik, amelyeket a Föld mágneses tere „beszippant”. Ezek erőssége a töltés sűrűségétől a fény sebességétől függ: ha a részecskék sebessége eléri a 600-700 km/másodperc körüli sebességet, a fény „táncolni”, szemmel láthatóan cikázni kezd – mutatott rá Szabó Tamás. „Általában zöldes-sárgás színűek, de előfordul a vöröses árnyalat is, amikor más jellegű gázok alkotják a fényt” – tette hozzá. Mint elmondta, a turistákkal délután találkoztak, majd megnéztek néhány meteorológiai előrejelzést, hogy tudják, mely helyekre érdemes ellátogatni.

„Az ázsiaiaknak, akik számára a leghidegebb hőmérséklet is a pozitív tartományba tartozik, el kellett magyarázni, hogy mit jelent a 10 fok, és ahhoz hogyan kell felöltözni. Az autó csomagtartójában mindig volt bakancs, termoöltözet vagy akár zokni is, ha valakinek épp arra volt szüksége” – részletezte Szabó Tamás.

A nappali fjordtúrákra reggel indultak, majd kiválasztottak egyet a már jól bejáratott útvonalak közül, amelyek közt akadt olyan is, hogy három-négy fjordon vezetett át. Ezek szintén különböző látványpontokkal voltak tűzdelve, ahol a turistáknak lehetőségük volt fényképeket készíteni, majd egy teaszünet után visszaindulni a kiindulóponthoz. Szabó Tamás úgy tartja, hogy az északi turisztikai látványosságok nem valók mindenkinek, hiszen a hidegre alaposan fel kell készülni, megfelelő felszerelést kell beszerezni. Azonban az embert ott fogadó látvány biztosan mindenki számára életre szóló élmény marad, és az is megeshet, hogy kedve lesz egyszer visszalátogatni.