Fotó: Hargita megyei tűzoltóság
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások – derül ki egy csütörtökön közzétett jelentésből, amelyet az AFP idéz.
2022. február 05., 18:072022. február 05., 18:07
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) tanulmánya szerint a károknak csak az egynegyedét fedezték a biztosítások, ezért egyéni és állami szinten is sürgősen alkalmazkodni kellene ehhez a helyzethez.
Más szélsőséges időjárási jelenséghez képest kevesebb emberéletet követeltek, de a természeti katasztrófák közül a legnagyobb anyagi kárt (az összkárérték 44 százalékát) okozták az áradások, megelőzve a viharokat, amelyek az anyagi károk 34 százalékáért felelősek – derül ki a jelentésből.
Az 1980 és 2020 között keletkezett anyagi károk mintegy 60 százalékáért azonban mindössze néhány nagyon súlyos katasztrófa tehető felelőssé, amelyek a vizsgált időszakban regisztrált természeti csapások mindössze 3 százalékát teszik ki.
A 2003-as kánikula például egymagában mintegy 80 000 ember halálát követelte a vizsgált 32 európai országban, beleértve az Európai Unió 27 tagországát, valamint Törökországot és az Egyesült Királyságot.
Az AEE szerint az elmúlt 40 év európai adatai alapján nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek a klímaváltozás miatt sűrűsödtek, mivel évről évre nagyon rendszertelenül okoztak károkat, de a szakemberek szerint nagy a kockázata annak, hogy a gyakoriságuk a közeljövőben növekedni fog.
„Az időjárással és klímával kapcsolatba hozott katasztrófák mindegyikét a klímaviszonyok befolyásolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik az éghajlatváltozás hatására jelentkezik” – nyilatkozta az AFP-nek az AEE egyik szakértője, Wouter Vanneuville.
Mindazonáltal Vanneuville szerint a legújabb tanulmányok, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentései azt mutatják, hogy az aszályokhoz és erdőtüzekhez hasonló jelenségek gyakorisága és súlyossága leginkább az éghajlatváltozással magyarázható.
Más jelenségek, mint például jégviharok esetében nem bizonyított az összefüggés a klímaváltozással.
„Bizonyos típusú jelenségek, például – a trópusiak kivételével – a viharok esetében nem egyértelmű az európai éghajlati modell előrejelzése, ezért nem biztos, hogy ezek sűrűsödni fognak. Más jelenségeknek, például az aszályoknak (nemcsak a Földközi-tenger térségében, hanem Európa legtöbb részén) azonban nőni fog a gyakorisága a klímamodell előrejelzése szerint” – magyarázta.
Az AEE szerint az egyéneknek és az államoknak is intézkedniük kell, ha el akarják kerülni a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó kockázatokat és mérsékelni akarják a károkat.
A szélsőséges időjárási jelenségeket az európai államok közül Németország szenvedte meg a leginkább: 42 ezer ember halt meg és 107 milliárd eurós veszteséget könyveltek el.
A második Franciaország (26 700 haláleset és 99 milliárd eurós kár), a harmadik Olaszország (21 600 haláleset és 90 milliárd eurós kár).
Európai szinten a kárt szenvedett ingatlantulajdonosok mindössze 23 százalékának volt biztosítása, de az országok közötti eltérések jelentősek: Romániában és Litvániában például ez az arány 1 százalék volt, míg Hollandiában 55, Dániában pedig 56 százalék. A földrengés és a vulkánkitörések okozta károkat nem tükrözik ezek adatok, mert ezek nem meteorológiai jelenségek.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) felmérése szerint az Egyesült Államokat 1980 óta 310 időjárási és éghajlati katasztrófa érte, a kár összege pedig meghaladja a 2,155 milliárd dollárt – írja az Agerpres.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
A Dream Theater visszatér Romániába: a nagyszebeni ARTmania fesztiválon (2025. július 25–26.) a klasszikus felállásban, a legendás Mike Portnoy-val lépnek fel, aki a világ egyik legnagyobb dobosaként ismert.
Szarvasok küzdelme, azaz harc az elsőbbségért, gyönyörű, izgalmas természeti látványosság – így jellemezhetőek a Romsilva állami erdészet Arad megyei igazgatósága által közzétett képeken látható pillanatok.
Kárpát-medencét bejáró népzenei utazáson vehetnek részt az érdeklődők a héten, amikor is négyállomásos erdélyi koncertkörútra indul Pál István Szalonna és Bandája.
Megérkezett a Rejtő Jenő népszerű regényéből készülő, Piszkos Fred című animáció előzetese.
Japán egyik ikonikus jelképének a csúcsa még mindig hómentes, amire 130 éve nem volt példa.
Szinte észrevétlenül fejlődnek a gyermekek a Kerekítő elnevezésű foglalkozások során, amelyek többek között támogatják a beszéd- és mozgásfejlődés. Szőcs Beatrixszel, a kolozsvári Kerekítő foglalkozásvezetőjével beszélgettünk.
Új epizódokkal jelentkezett október végén a Lélekutakon című népszerű pszichológiai sorozat Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta irányításával.
A Harry Potter-filmekkel világhírűvé vált viadukt felújításán dolgoznak Skóciában.
szóljon hozzá!