Társadalmi kérdés is a rákellenes küzdelem: az Európai Rákszervezet igazgatója a Krónikának a megelőzés fontosságáról

Társadalmi kérdés is a rákellenes küzdelem: az Európai Rákszervezet igazgatója a Krónikának a megelőzés fontosságáról

2020-ban százezer új daganatos esetet diagnosztizáltak Romániában, amelyből hatvanezren belehaltak a betegségbe

Fotó: 123RF

A rákos megbetegedések szempontjából átlag fölött, a daganatos túlélés tekintetében viszont jóval az átlag alatt teljesít Románia, ami az európai uniós adatokat illeti. A február 4-ei rákellenes világnap apropóján a szűrőprogramoknak a megelőzésben játszott szerepéről, a rákkutatás lényeges kérdéseiről, valamint a betegség legyőzésével járó nehézségekről Dégi László Csabával, az Európai Rákszervezet igazgatójával beszélgettünk.

Oláh Eszter

2022. február 04., 12:112022. február 04., 12:11

Sokak számára nem meglepő, de továbbra is aggasztó a tény, hogy az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb a megelőzhető rákbetegségekben elhunytak száma, amelyről az országos rákellenes program bemutatása kapcsán számolt be a terv kidolgozását koordináló Patriciu-Andrei Achimaș-Cadariu parlamenti képviselő. A daganatos betegségben elhunytak éves aránya szintén magas, ha az uniós átlaghoz mérve vizsgáljuk a számokat.

Úgy tűnik, rákmegelőzés és -kezelés összetett rendszere országunkban több sebből vérzik.

Dégi László Csaba kolozsvári egyetemi oktató, az Európai Rákszervezet igazgatója, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság ügyvezető titkára a rákellenes világnap apropóján a Krónikának elmondta, a daganatos betegségek és azok kezelése nem kizárólag orvosi vagy politikai, hanem társadalmi kérdés, és csak akkor történhet előrelépés az ügyben, ha elkezdünk ekképp tekinteni a problémára.

Immunterápia: a rákkezelés járható útja

A világnapot először 2000 februárjában hirdették meg a Párizsban tartott rákellenes világkongresszuson, amelyen a résztvevők dokumentumot írtak alá a rák ellen folytatott harc világméretű összefogása érdekében. Dégi László Csaba elmondta, a daganatos betegségek jelenléte valószínűleg az emberiséggel egyidejű, ezek gyógyítása pedig az orvoslás egyik legösszetettebb és legégetőbb kihívása.

Az elmúlt évtizedekben a rákkutatás az immunonkológia irányába, azaz a daganatos betegségek immunterápiás kezelése felé mozdult el, a szervezet immunrendszerét használva fel a rákos sejtekkel való megküzdésben.

Egy friss kutatásra hivatkozva Dégi László Csaba rávilágított, hogy az elefántoknál például az óriási testtömeg ellenére jóval kisebb, 1:20-hoz az elrákosodási arány, mint az emberek esetében. Mint mondta, ez az evolúció során kialakult természetes védekezőmechanizmusnak köszönhető, amellyel az ember azonban nem rendelkezik. Nem véletlen tehát, hogy az orvostudományt mélyrehatóan foglalkoztatja az a biológiai jelenség, amely ellentmondva a természetes élettani folyamatoknak, végtelen osztódásba kezd. A rákos sejtek az egészségesekkel ellentétben ugyanis nem rendelkeznek biológiai határral.

Idézet
Az orvostudomány kezdeti megoldása a vágás volt, később azonban rájöttek a szakemberek, hogy a daganat kész evolúcióként működik: keletkezéskor kiválasztja a legagresszívebb sejtet, majd a véráramon keresztül elküldi egy másik szervbe. Így hiába vágunk egy nagy lyukat, miközben a legagresszívebb daganatos sejt már egy másik szervben osztódik”

– magyarázta. Felvázolva az immunterápia működési elvét, a szakember elmondta, hogy az immunrendszer két úgynevezett immunhadsereggel rendelkezik, amelyek – észlelve a szervezetben létrejött rendellenességet – kiválasztják a legagresszívebb sejteket, amelyek szembe tudnak szállni a daganattal. Az immunterápia ezeket a harcra képes immunsejteket sokszorosítja laboratóriumi körülmények között, és használja fel a betegek gyógyítására.

Idézet
„Az immunterápia nagyon testre szabott, hiszen minden daganat más és más, ezért nem minden esetben alkalmazható. Bár egyre jobb eredményeket érünk el, a leggyakoribb rákos megbetegedések esetében még mindig nem működik”

– egészítette ki. Napjainkban ez számít a legfontosabb és legkevesebb mellékhatással rendelkező kezelésnek, bár – mint mondta – a magas kockázatokkal is számolni kell, hiszen adott esetben a szervezet durván reagálhat a beavatkozásra, amelynek következtében a beteg akár bele is halhat a kezelésbe.

Galéria

Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója, egyetemi oktató

Fotó: Facebook/Dégi László Csaba

Szűrés nélkül nincs túlélés

Bár a kezelési módok folyamatosan változnak, és az elmúlt években számos új onkológiai kezelés megjelent, Románia még mindig lényegesen az átlag alatt szerepel a betegség legyőzése tekintetében. Az ötéves küszöböt figyelembe véve a mellrák legyőzése 75 százalékban sikerül, míg az EU-s átlag 83. Hasonlóan a prosztatarákhoz, ahol a romániai átlag 77, míg az EU-s országok átlaga 87 százalék. A tüdőrák esetében szintén négy százalékkal alulmaradunk a 15 százalékos EU-s átlaghoz képest.

Idézet
„Románia nagyon kedvezőtlen helyzetben van, ugyanis nem tettük meg a szükséges lépéseket. A rossz arányok a szűrőprogramok elérhetetlenségére vagy nagyon kis hatókörére, a nem megfelelő időben felállított diagnózisra, illetve a kezelés elégtelenségére vezethetők vissza”

– tette hozzá a szakember. Megjegyezte, tíz daganatból hat genetikai törés miatt jön létre, amelyet a legegészségesebb életmód mellett sem tudunk kivédeni. Míg ezek közül négyet meg tudunk előzni, a másik hattal csak úgy vehetjük fel a harcot, ha idejében elmegyünk szűrésre. Hangsúlyozta, korai diagnózis nélkül nem lehet megelőzni a betegséget, hiszen a rák kialakulása nem a környezeti hatásoktól és az életmódtól függ. Szűrés tekintetében Románia szintén alulmarad más országokkal szemben. Egy néhány évvel ezelőtti felmérésben részt vevő nők mindössze egynegyede nyilatkozta, hogy volt már életében szűrésen.

Idézet
Döbbenetes képet kapunk, ha összevetjük, hányan vettek részt mellrákszűrésen a kockázati csoporthoz tartozók közül:

míg Romániában csupán 6 százalékról beszélhetünk, az EU-s átlag 60 százalék. Vastagbélrák-szűrésen a kockázati csoporthoz tartozók 5 százaléka vett részt, az uniós átlag 47. Nálunk a legmagasabb a méhnyakrák miatti elhalálozás is, ami szűréssel és védőoltással egyébként megelőzhető” – vázolta. Bár az emlő-, a méhnyak-, a vastagbél és a tüdőrákra már léteznek az országban is szűrőprogramok, Dégi László Csaba szerint ezek száma nem elegendő, és sokak számára nehezen elérhetőek.

Hangsúlyozta, amíg a szűrésben Románia nem éri el az optimális arányt, nem számíthatunk a helyzet megfelelő kezelésére.

A munkába való visszatérés is a túlélés része

A rákkutatás másik fontos aspektusa a daganatos betegséget legyőzők helyzete a munkaerőpiacon és a családi életben. Mint a szakember is rámutatott, bárkire, aki egy napot is túlélt a daganatával, túlélőként kell tekinteni. A kizárólag orvosi szemüveggel olvasók és a biztosítótársaságok ellenben öt-tíz-tizenöt éves intervallummal számolnak. „A munka sokak számára nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem értelemadó tevékenység is, így kulcsszereppel bír a daganatos betegek esetében is.

Idézet
A túlélés nemcsak a daganat eltüntetését jelenti, hanem, hogy mind a szakmai, mind pedig a magánéletem helyreáll”

– világított rá. Hozzátette, ilyen szempontból bárki, aki azzal szembesül, hogy az élethez vagy a munkához való jogai nincsenek tiszteletben tartva, diszkriminációnak van kitéve. Egy daganatos betegségből senki sem tér vissza érintetlenül, ezért különösen fontos, hogy az érintett a munkáltatóval közösen megegyezve, a megváltozott testi kapacitásokat figyelembe véve, fokozatosan térjen vissza dolgozni. Mint mondta,

az Unióban már öt állam is megszavazta az úgynevezett felejtéshez való jogot, amely – meghatározott idő elteltével – felmenti a túlélőt a betegségről való beszámolás jogi kötelezettsége alól,

ugyanakkor előírja, hogy azonos áron köthessen élet- és egészségügyi biztosítást, mint az, aki nem volt beteg.

A daganatos betegség témája mára már lényegesen túlmutat az országhatárokon, sokan ugyanis óriási utat tesznek meg a jobb kezelés reményében. Az onkológiai turizmus jelenségének csökkentéséért az Európai Unió jelenleg egy onkológiai központi hálózat kiépítésén dolgozik, hogy a betegek a legjobb kezelésben részesülhessenek anélkül, hogy több száz kilométert kelljen utazniuk.

A szakember rámutatott, hogy az Romániában jelenleg négy, országos jelentőségű központ van – Kolozsváron, Bukarestben, Jászvásáron és Nagyváradon –, ahová sokaknak azonban nincs lehetőségük eljutni.

Bár a kezelések szempontjából az ország naprakész, a régiók közti egyenlőtlenség számottevő. A két évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint 2020-ban százezer új daganatos esetet diagnosztizáltak Romániában, amelyből hatvanezren belehaltak a betegségbe: ez napi lebontásban száznegyven embert jelent.

A szakember hangsúlyozta, hogy országos szintű megmozdulásra van szükség, enélkül ugyanis szinte lehetetlen átfogóan kezelni a problémát. Ehhez járulhat hozzá a nemrégiben bemutatott országos rákellenes terv, illetve az a törvényalkotási kezdeményezés is, amely a daganatos betegek mellett a gondozóknak is előír évi legtöbb negyvenöt szabadnapot. Emellett tavaly, a képviselő-testület döntésével, a daganatos túlélők országos napját is kihirdették, amelyre az államelnök jóváhagyásával, Romániában első alkalommal június 5-én kerül sor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Bekerült a rekordok könyvébe a több mint 330 méteres, flakonok felhasználásával készített szatmári „virágfüzér”

Egyedülálló, a szelektív hulladékgyűjtésre a figyelmet felhívó akcióval került be a Romániai Rekordok Könyvébe a szatmárnémeti Életfa Egyesület (Asociaţia Copacul Vieţii) és 11 Szatmár megyei óvoda.

Bekerült a rekordok könyvébe a több mint 330 méteres, flakonok felhasználásával készített szatmári „virágfüzér”
2024. június 12., szerda

Nyáron könnyebben romlanak az élelmiszerek: tanácsok az ételmérgezés elkerülésére

Egyre magasabbak a hőmérsékleti értékek, így nő annak a kockázata, hogy a megvásárolt élelmiszerek megromlanak, ami akár ételmérgezéshez is vezethet, ezért vigyáznunk kell arra, hogyan és hol tároljuk az élelmiszereket, miután megvásároltuk őket.

Nyáron könnyebben romlanak az élelmiszerek: tanácsok az ételmérgezés elkerülésére
2024. június 12., szerda

Kistigrisek születtek a nagyváradi állatkertben, örökbefogadójuk adhat nekik nevet

Újabb két szibériai tigriskölyök a nagyváradi állatkertben – jelentette be az örömhírt szerdán Facebook-oldalán az intézmény.

Kistigrisek születtek a nagyváradi állatkertben, örökbefogadójuk adhat nekik nevet
2024. június 12., szerda

Erdélybe is „elteker” a Tricikli Fesztivál: az olvasást és a kerékpározást népszerűsíti a programsorozat

Újra Magyarkanizsát, Szegedet és Sepsiszentgyörgyöt érinti az olvasást és kerékpározást népszerűsítő programsorozat, a Tricikli Fesztivál – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Erdélybe is „elteker” a Tricikli Fesztivál: az olvasást és a kerékpározást népszerűsíti a programsorozat
2024. június 12., szerda

Tudatos konyhai jelenlétre is bátorítják a kolozsvári főzőtáborban résztvevő tinédzsereket

A sok pozitív visszajelzésen felbuzdulva idén nyáron is három időpontban, két korcsoportnak rendez tini főzőtábort a kolozsvári Creative Food Lab. Berke Krisztina-Ágnes szervező a műhelyfoglalkozásokról, a gyerekek által elsajátított készségekről beszélt.

Tudatos konyhai jelenlétre is bátorítják a kolozsvári főzőtáborban résztvevő tinédzsereket
2024. június 11., kedd

Állatvédő aktivisták rongálták meg III. Károly király alig egy hónapja felavatott hivatalos portréját

A brit uralkodót formabontó módon ábrázoló hatalmas, 2,6 méter magas és 2 méter széles alkotás a neves brit képzőművészeti magángyűjtemény, a Philip Mould Gallery londoni kiállítótermében látható.

Állatvédő aktivisták rongálták meg III. Károly király alig egy hónapja felavatott hivatalos portréját
2024. június 08., szombat

Medve-ember kapcsolatot bemutató fotótárlat nyílik a dálnoki búvártóban

Az ember és a medve békés együttélését szeretné bemutatni az a víz alatti fotókiállítás, amely július első hétvégéjén nyílik a dálnoki My lake búvártóban.

Medve-ember kapcsolatot bemutató fotótárlat nyílik a dálnoki búvártóban
2024. június 08., szombat

Fenyegetőzött, meg akarta késsel gyilkolni az osztálytársait, letartóztatták a magyarországi diákot

Elrendelte egy osztálytársai megölésével fenyegetőző fiatalkorú gyanúsított letartóztatását a Miskolci Járásbíróság – tudatta a Miskolci Törvényszék honlapján szombaton.

Fenyegetőzött, meg akarta késsel gyilkolni az osztálytársait, letartóztatták a magyarországi diákot
2024. június 07., péntek

Alig két hónappal a kannabiszhasználat részleges legalizálása után Németország szigorít a szabályokon

Kevesebb mint két hónappal azután, hogy Németország részben legalizálta a kannabisz szabadidős célú használatát, a német parlament megszavazta a törvény módosítását, és szigorította a korlátozásokat, különösen a gépjárművezetőkre vonatkozóan.

Alig két hónappal a kannabiszhasználat részleges legalizálása után Németország szigorít a szabályokon
2024. június 07., péntek

Ritkának számító fehér vadmalacokat kaptak lencsevégre Dél-Erdélyben

Ritkának számít a fehér vaddisznó, de a Romsilva állami erdészet Hunyad megyei igazgatósága által felállított etetőnél elhelyezett vadmegfigyelő kamerák egyike négy fehér malacot és két kifejlett fehér egyedet rögzített.

Ritkának számító fehér vadmalacokat kaptak lencsevégre Dél-Erdélyben