Dégi László Csaba kolozsvári egyetemi oktató, az Európai Rákszervezet igazgatója, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság ügyvezető titkára a rákellenes világnap apropóján a Krónikának elmondta, a daganatos betegségek és azok kezelése nem kizárólag orvosi vagy politikai, hanem társadalmi kérdés, és csak akkor történhet előrelépés az ügyben, ha elkezdünk ekképp tekinteni a problémára.

Immunterápia: a rákkezelés járható útja

A világnapot először 2000 februárjában hirdették meg a Párizsban tartott rákellenes világkongresszuson, amelyen a résztvevők dokumentumot írtak alá a rák ellen folytatott harc világméretű összefogása érdekében. Dégi László Csaba elmondta, a daganatos betegségek jelenléte valószínűleg az emberiséggel egyidejű, ezek gyógyítása pedig az orvoslás egyik legösszetettebb és legégetőbb kihívása.

Egy friss kutatásra hivatkozva Dégi László Csaba rávilágított, hogy az elefántoknál például az óriási testtömeg ellenére jóval kisebb, 1:20-hoz az elrákosodási arány, mint az emberek esetében. Mint mondta, ez az evolúció során kialakult természetes védekezőmechanizmusnak köszönhető, amellyel az ember azonban nem rendelkezik. Nem véletlen tehát, hogy az orvostudományt mélyrehatóan foglalkoztatja az a biológiai jelenség, amely ellentmondva a természetes élettani folyamatoknak, végtelen osztódásba kezd. A rákos sejtek az egészségesekkel ellentétben ugyanis nem rendelkeznek biológiai határral.

– magyarázta. Felvázolva az immunterápia működési elvét, a szakember elmondta, hogy az immunrendszer két úgynevezett immunhadsereggel rendelkezik, amelyek – észlelve a szervezetben létrejött rendellenességet – kiválasztják a legagresszívebb sejteket, amelyek szembe tudnak szállni a daganattal. Az immunterápia ezeket a harcra képes immunsejteket sokszorosítja laboratóriumi körülmények között, és használja fel a betegek gyógyítására.

– egészítette ki. Napjainkban ez számít a legfontosabb és legkevesebb mellékhatással rendelkező kezelésnek, bár – mint mondta – a magas kockázatokkal is számolni kell, hiszen adott esetben a szervezet durván reagálhat a beavatkozásra, amelynek következtében a beteg akár bele is halhat a kezelésbe.

– tette hozzá a szakember. Megjegyezte, tíz daganatból hat genetikai törés miatt jön létre, amelyet a legegészségesebb életmód mellett sem tudunk kivédeni. Míg ezek közül négyet meg tudunk előzni, a másik hattal csak úgy vehetjük fel a harcot, ha idejében elmegyünk szűrésre. Hangsúlyozta, korai diagnózis nélkül nem lehet megelőzni a betegséget, hiszen a rák kialakulása nem a környezeti hatásoktól és az életmódtól függ. Szűrés tekintetében Románia szintén alulmarad más országokkal szemben. Egy néhány évvel ezelőtti felmérésben részt vevő nők mindössze egynegyede nyilatkozta, hogy volt már életében szűrésen.

míg Romániában csupán 6 százalékról beszélhetünk, az EU-s átlag 60 százalék. Vastagbélrák-szűrésen a kockázati csoporthoz tartozók 5 százaléka vett részt, az uniós átlag 47. Nálunk a legmagasabb a méhnyakrák miatti elhalálozás is, ami szűréssel és védőoltással egyébként megelőzhető” – vázolta. Bár az emlő-, a méhnyak-, a vastagbél és a tüdőrákra már léteznek az országban is szűrőprogramok, Dégi László Csaba szerint ezek száma nem elegendő, és sokak számára nehezen elérhetőek.

A munkába való visszatérés is a túlélés része

A rákkutatás másik fontos aspektusa a daganatos betegséget legyőzők helyzete a munkaerőpiacon és a családi életben. Mint a szakember is rámutatott, bárkire, aki egy napot is túlélt a daganatával, túlélőként kell tekinteni. A kizárólag orvosi szemüveggel olvasók és a biztosítótársaságok ellenben öt-tíz-tizenöt éves intervallummal számolnak. „A munka sokak számára nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem értelemadó tevékenység is, így kulcsszereppel bír a daganatos betegek esetében is.

– világított rá. Hozzátette, ilyen szempontból bárki, aki azzal szembesül, hogy az élethez vagy a munkához való jogai nincsenek tiszteletben tartva, diszkriminációnak van kitéve. Egy daganatos betegségből senki sem tér vissza érintetlenül, ezért különösen fontos, hogy az érintett a munkáltatóval közösen megegyezve, a megváltozott testi kapacitásokat figyelembe véve, fokozatosan térjen vissza dolgozni. Mint mondta,

ugyanakkor előírja, hogy azonos áron köthessen élet- és egészségügyi biztosítást, mint az, aki nem volt beteg.

A daganatos betegség témája mára már lényegesen túlmutat az országhatárokon, sokan ugyanis óriási utat tesznek meg a jobb kezelés reményében. Az onkológiai turizmus jelenségének csökkentéséért az Európai Unió jelenleg egy onkológiai központi hálózat kiépítésén dolgozik, hogy a betegek a legjobb kezelésben részesülhessenek anélkül, hogy több száz kilométert kelljen utazniuk.

Bár a kezelések szempontjából az ország naprakész, a régiók közti egyenlőtlenség számottevő. A két évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint 2020-ban százezer új daganatos esetet diagnosztizáltak Romániában, amelyből hatvanezren belehaltak a betegségbe: ez napi lebontásban száznegyven embert jelent.

A szakember hangsúlyozta, hogy országos szintű megmozdulásra van szükség, enélkül ugyanis szinte lehetetlen átfogóan kezelni a problémát. Ehhez járulhat hozzá a nemrégiben bemutatott országos rákellenes terv, illetve az a törvényalkotási kezdeményezés is, amely a daganatos betegek mellett a gondozóknak is előír évi legtöbb negyvenöt szabadnapot. Emellett tavaly, a képviselő-testület döntésével, a daganatos túlélők országos napját is kihirdették, amelyre az államelnök jóváhagyásával, Romániában első alkalommal június 5-én kerül sor.