2020-ban százezer új daganatos esetet diagnosztizáltak Romániában, amelyből hatvanezren belehaltak a betegségbe
Fotó: 123RF
A rákos megbetegedések szempontjából átlag fölött, a daganatos túlélés tekintetében viszont jóval az átlag alatt teljesít Románia, ami az európai uniós adatokat illeti. A február 4-ei rákellenes világnap apropóján a szűrőprogramoknak a megelőzésben játszott szerepéről, a rákkutatás lényeges kérdéseiről, valamint a betegség legyőzésével járó nehézségekről Dégi László Csabával, az Európai Rákszervezet igazgatójával beszélgettünk.
2022. február 04., 12:112022. február 04., 12:11
Sokak számára nem meglepő, de továbbra is aggasztó a tény, hogy az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb a megelőzhető rákbetegségekben elhunytak száma, amelyről az országos rákellenes program bemutatása kapcsán számolt be a terv kidolgozását koordináló Patriciu-Andrei Achimaș-Cadariu parlamenti képviselő. A daganatos betegségben elhunytak éves aránya szintén magas, ha az uniós átlaghoz mérve vizsgáljuk a számokat.
Dégi László Csaba kolozsvári egyetemi oktató, az Európai Rákszervezet igazgatója, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság ügyvezető titkára a rákellenes világnap apropóján a Krónikának elmondta, a daganatos betegségek és azok kezelése nem kizárólag orvosi vagy politikai, hanem társadalmi kérdés, és csak akkor történhet előrelépés az ügyben, ha elkezdünk ekképp tekinteni a problémára.
A világnapot először 2000 februárjában hirdették meg a Párizsban tartott rákellenes világkongresszuson, amelyen a résztvevők dokumentumot írtak alá a rák ellen folytatott harc világméretű összefogása érdekében. Dégi László Csaba elmondta, a daganatos betegségek jelenléte valószínűleg az emberiséggel egyidejű, ezek gyógyítása pedig az orvoslás egyik legösszetettebb és legégetőbb kihívása.
Egy friss kutatásra hivatkozva Dégi László Csaba rávilágított, hogy az elefántoknál például az óriási testtömeg ellenére jóval kisebb, 1:20-hoz az elrákosodási arány, mint az emberek esetében. Mint mondta, ez az evolúció során kialakult természetes védekezőmechanizmusnak köszönhető, amellyel az ember azonban nem rendelkezik. Nem véletlen tehát, hogy az orvostudományt mélyrehatóan foglalkoztatja az a biológiai jelenség, amely ellentmondva a természetes élettani folyamatoknak, végtelen osztódásba kezd. A rákos sejtek az egészségesekkel ellentétben ugyanis nem rendelkeznek biológiai határral.
– magyarázta. Felvázolva az immunterápia működési elvét, a szakember elmondta, hogy az immunrendszer két úgynevezett immunhadsereggel rendelkezik, amelyek – észlelve a szervezetben létrejött rendellenességet – kiválasztják a legagresszívebb sejteket, amelyek szembe tudnak szállni a daganattal. Az immunterápia ezeket a harcra képes immunsejteket sokszorosítja laboratóriumi körülmények között, és használja fel a betegek gyógyítására.
– egészítette ki. Napjainkban ez számít a legfontosabb és legkevesebb mellékhatással rendelkező kezelésnek, bár – mint mondta – a magas kockázatokkal is számolni kell, hiszen adott esetben a szervezet durván reagálhat a beavatkozásra, amelynek következtében a beteg akár bele is halhat a kezelésbe.
Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója, egyetemi oktató
Fotó: Facebook/Dégi László Csaba
Bár a kezelési módok folyamatosan változnak, és az elmúlt években számos új onkológiai kezelés megjelent, Románia még mindig lényegesen az átlag alatt szerepel a betegség legyőzése tekintetében. Az ötéves küszöböt figyelembe véve a mellrák legyőzése 75 százalékban sikerül, míg az EU-s átlag 83. Hasonlóan a prosztatarákhoz, ahol a romániai átlag 77, míg az EU-s országok átlaga 87 százalék. A tüdőrák esetében szintén négy százalékkal alulmaradunk a 15 százalékos EU-s átlaghoz képest.
– tette hozzá a szakember. Megjegyezte, tíz daganatból hat genetikai törés miatt jön létre, amelyet a legegészségesebb életmód mellett sem tudunk kivédeni. Míg ezek közül négyet meg tudunk előzni, a másik hattal csak úgy vehetjük fel a harcot, ha idejében elmegyünk szűrésre. Hangsúlyozta, korai diagnózis nélkül nem lehet megelőzni a betegséget, hiszen a rák kialakulása nem a környezeti hatásoktól és az életmódtól függ. Szűrés tekintetében Románia szintén alulmarad más országokkal szemben. Egy néhány évvel ezelőtti felmérésben részt vevő nők mindössze egynegyede nyilatkozta, hogy volt már életében szűrésen.
míg Romániában csupán 6 százalékról beszélhetünk, az EU-s átlag 60 százalék. Vastagbélrák-szűrésen a kockázati csoporthoz tartozók 5 százaléka vett részt, az uniós átlag 47. Nálunk a legmagasabb a méhnyakrák miatti elhalálozás is, ami szűréssel és védőoltással egyébként megelőzhető” – vázolta. Bár az emlő-, a méhnyak-, a vastagbél és a tüdőrákra már léteznek az országban is szűrőprogramok, Dégi László Csaba szerint ezek száma nem elegendő, és sokak számára nehezen elérhetőek.
A rákkutatás másik fontos aspektusa a daganatos betegséget legyőzők helyzete a munkaerőpiacon és a családi életben. Mint a szakember is rámutatott, bárkire, aki egy napot is túlélt a daganatával, túlélőként kell tekinteni. A kizárólag orvosi szemüveggel olvasók és a biztosítótársaságok ellenben öt-tíz-tizenöt éves intervallummal számolnak. „A munka sokak számára nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem értelemadó tevékenység is, így kulcsszereppel bír a daganatos betegek esetében is.
– világított rá. Hozzátette, ilyen szempontból bárki, aki azzal szembesül, hogy az élethez vagy a munkához való jogai nincsenek tiszteletben tartva, diszkriminációnak van kitéve. Egy daganatos betegségből senki sem tér vissza érintetlenül, ezért különösen fontos, hogy az érintett a munkáltatóval közösen megegyezve, a megváltozott testi kapacitásokat figyelembe véve, fokozatosan térjen vissza dolgozni. Mint mondta,
ugyanakkor előírja, hogy azonos áron köthessen élet- és egészségügyi biztosítást, mint az, aki nem volt beteg.
A daganatos betegség témája mára már lényegesen túlmutat az országhatárokon, sokan ugyanis óriási utat tesznek meg a jobb kezelés reményében. Az onkológiai turizmus jelenségének csökkentéséért az Európai Unió jelenleg egy onkológiai központi hálózat kiépítésén dolgozik, hogy a betegek a legjobb kezelésben részesülhessenek anélkül, hogy több száz kilométert kelljen utazniuk.
Bár a kezelések szempontjából az ország naprakész, a régiók közti egyenlőtlenség számottevő. A két évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint 2020-ban százezer új daganatos esetet diagnosztizáltak Romániában, amelyből hatvanezren belehaltak a betegségbe: ez napi lebontásban száznegyven embert jelent.
A szakember hangsúlyozta, hogy országos szintű megmozdulásra van szükség, enélkül ugyanis szinte lehetetlen átfogóan kezelni a problémát. Ehhez járulhat hozzá a nemrégiben bemutatott országos rákellenes terv, illetve az a törvényalkotási kezdeményezés is, amely a daganatos betegek mellett a gondozóknak is előír évi legtöbb negyvenöt szabadnapot. Emellett tavaly, a képviselő-testület döntésével, a daganatos túlélők országos napját is kihirdették, amelyre az államelnök jóváhagyásával, Romániában első alkalommal június 5-én kerül sor.
Balszerencsésen végződött egy brăilai férfi vízi szórakozása: a jet ski vízre bocsátásakor az autó és a vízi járművet szállító utánfutó is a Dunában landolt.
A nyíltvízi úszórekordjairól ismert petrozsényi könyvtáros, Avram Iancu vasárnap újabb maratoni táv megtételébe kezdett. Ezúttal a Majnát, a Rajna legfontosabb mellékfolyójának teljes hosszának leúszására vállalkozott.
Nagy erőkkel vonult ki a Konstanca Megyei Rendőr-főkapitányság emberei, miután riasztást kaptak, hogy lövések dördültek el a Fekete-tenger-parti Mamaia strandterületén.
„Art Mansion – ahol az ihlet otthon van” mottóval szerveznek kreatív nyílt napot június 28-án, szombaton 14 órától a Szatmárnémeti szomszédságában található Sándorhomokon, a történelmi Kováts-kúria udvarán.
Egy fiatal férfi, aki nem vágyik reflektorfényre, csak a hajnali ködbe, a vízpart csöndjébe, az erdők-mezők szabadságába. Timár Zoltán Sepsiszentgyörgyön talált rá arra az útra, amely nem zajos, nincs tele tapssal, de valódi és emelkedett.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 13 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.
Színes programpalettával vár mindenkit Kalotaszeg legnagyobb kulturális seregszemléje, amelyet hetedik alakommal szerveznek meg július 12–13. között a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
Kapu Tibor bejelentkezett a Dragon űrhajó fedélzetéről a kilövést követően, a magyar űrhajós egyebek mellett azt mondta, 15 millió magyar emelte ma idáig.
Június 25-én, a barlangok világnapjánVári László kolozsvári barlangásszal beszélgettünk az Erdélyi-szigethegység barlangjainak rejtett szépségéről, a természeti örökség védelméről, barlangturizmusról és a barlangászatról mint életformáról.
szóljon hozzá!