Csapatmunka. A Tinikomédiások többek között a Tűvétevők című előadást is színre vitték Tiszaújvárosban
Könnyebben megélik a felnőtté válást, megtanulnak odafigyelni egymásra, illetve alázattal fogadni a kritikát a Tinikomédiások diákszínjátszó csoport tagjai. A szilágykrasznai társulat vezetője, Ozsváth Ilona a húszéves alakulatról, a színpadi munkáról beszélt a Krónikának.
2019. március 17., 13:532019. március 17., 13:53
2019. március 17., 14:062019. március 17., 14:06
Az anyanyelvi kultúra és az amatőr színjátszás helyi hagyományainak őrzését, a játék értékteremtő erejének, örömének és szabadságának felfedezését tűzte ki célul Ozsváth Ilona romántanárnő, amikor húsz évvel ezelőtt létrehozta a szilágykrasznai Tinikomédiások diákszínjátszó csoportot.
A Szilágy megyei Cserey–Goga Technológiai Líceumban oktató pedagógus szerint egy gyerek játék közben tud a legjobban kibontakozni, ezért a kezdeményezésnek személyiségfejlesztő hatása is van.
– mondta el a Krónika megkeresésére Ozsváth Ilona. A színjátszó csoport vezetője felidézte, 1999-ben hét diákkal alakult meg a társulat, amelynek a húsz év alatt közel 300 középiskolás volt állandó tagja; átlagban 15–20 személlyel működik. 2000-ben a Szilágycsehben szervezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon (PADIF) mutatkoztak be, 2004-től ugyanebben a városban részt vettek a nyári színjátszó táborokban, 2009-től pedig Krasznán is sikerült minden évben megrendezni a diákszínjátszó és rendezőképző tábort. Ezeken a foglalkozásokon a Szatmárnémeti Északi Színház művészei osztották meg tapasztalataikat a diákokkal és oktatókkal.
„Tizennégy éven keresztül az azóta elhunyt Bessenyei István színművész segített nekünk. Most nehéz pillanatokat élünk. Remélem, hogy kikerül a művészek közül valaki, aki folytatja ezt a munkát, és tovább tanít bennünket” – fogalmazott a pedagógus. Hozzátette,
„Természetesen mindenki örül a sikereknek, de ha valami nem jön össze, nem probléma, nem kell mindenhol elsőnek lenni, az a fontos, hogy tudjuk egyformán kezelni a sikereket és a kudarcokat, mert ezek az élet tanítómesterei. Ezáltal a gyerekek személyisége úgy fejlődhet, hogy helyt tudnak állni az életben, és az iskolapad elhagyása után nem estnek kétségbe az első pofontól, amit az élet ad nekik” – hangsúlyozta a csoportvezető.
Kifejtette, a diákszínjátszás lehetőséget nyújt arra, hogy a tanuló kipróbálja magát a világot jelentő deszkákon, és fejlődjék; ilyen úton is belekóstoljon abba, hogy mit jelent ügyesen kommunikálni, megismerni önmagunkat, felfedezni rejtett tehetségünket, vagy éppen legyőzni félelmeinket, megtanulni szépen és artikuláltan beszélni. A tanárnő példaként említette egyik diákját, aki nagyon hadart, és olyan karaktert talált ki számára, aki artikuláltan beszél – az említett tanuló színpadi teljesítményét mellékszereplői díjjal jutalmazta a közönség.
Ozsváth Ilona arról is beszámolt lapunknak, hogy
„Mindig megpróbálom úgy feldolgozni a műveket, hogy kicsit a diákok véleménye is megnyilvánuljon, találkozzon a szerző álláspontjával. Így sokkal inkább magukénak érezhetik az adott szerepet” – részletezte a csoport irányítója. Hozzátette, például a Rómeó és Júlia, ahogy nekünk tetszik, amint a címe is mutatja a saját feldolgozásuk, vagy a Petőfi János Vitézét is saját szövegkönyvvel mutatták be. Ezenkívül színre vittek már Tomcsa Sándor-darabokat, Tamási Áron-előadásokat és számos saját szövegkönyvet, amit a csapat közösen állított össze.
– mutatott rá a romántanárnő. Kifejtette, azt is hangoztatja a gyerekeknek, hogy az úgynevezett energiabombából, a tapsból táplálkozni lehet és kell – ennél nagyobb elismerést nem lehet elképzelni. A csoportvezető szerint egy fesztiválon nem a győzelem a fontos, hanem a tanulási lehetőség: szakmai továbbképző a csapatvezetőnek és a diákszínjátszóknak egyaránt. „A legfontosabb, hogy a fesztiválokon a diákok megtanulják értékelni egymás munkáját. Ha nem is igazán értünk meg egy produkciót, rengeteg munka van mögötte, és azt kell meglátni, értékelni, megtapsolni. Fontos célunk azt, is, hogy színházértő, - értékelő és -szerető közönséget neveljünk a diákokból, remélem, hogy sikerül” – hangsúlyozta Ozsváth Ilona.
Egyébként Szilágykrasznán már az ötvenes években működött amatőr színjátszó csoport. Jelenleg négy diák, és egy felnőtt színjátszócsoport tevékenykedik. Az elemisták a 2009 óta működő Szivárvány színjátszó csoportban, az általános iskolások a 2006-ban alakult Amarilla, illetve a román nyelvű 2012-ben alakult Lumea Ludens csoportokban, a középiskolások a Tinikomédiások csoportban játszanak, és négy éve megalakult a felnőttekből álló krasznai színkör.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
szóljon hozzá!