Reneszánszát éli Erdélyben a gyógynövénygyűjtés

Fotó: Székelyföldi gyógynövénynap / Facebook

Áfonya, boróka, fenyő, orbáncfű, nagyezerjófű – többek közt ezeket a gyógynövényeket mutatják be, népszerűsítik a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett csíksomlyói Szent István-gyerekotthonban. A gyerekek által gondozott füveskeret működtető intézmény gyógynövénynapot szervezett. A gyógyfüvek népszerűsítéséről Balázs Zsókát, a gyerekotthon vezetőjét kérdeztük.

Deák Szidónia

2021. július 25., 08:582021. július 25., 08:58

Több mint félezren érdeklődtek a gyógynövények ezerarcú jótékony hatását népszerűsítő csíksomlyói rendezvény iránt – összegzett Balázs Zsóka, a székelyföldi gyógynövénynap házigazdája, a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Szent István-gyerekotthon vezetője. Az intézmény udvarán szervezték a rendezvényt, itt már évek óta herbáriumot létesítettek, hogy a gyerekek megismerhessék, megtanulják termeszteni, felhasználni a gyógyító hatású füveket.

Nagyezerjófű, vad majoranna

A gyógynövények gyűjtése és termesztése reneszánszát éli Erdély-szerte. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az emberek egyre jobban törekednek az egészséges életmód kialakítására, de a környezetszennyezettség és a televízióban, rádióban népszerűsített gyógyszerek reklámözöne is arra sarkall sokakat, hogy visszatérjenek az alapokhoz, a természetközeli életmódhoz – fogalmazott az esemény házigazdája.

A gyógynövénynapot hatodik alkalommal tartották meg, a családi eseményként meghirdetett esemény népszerűségnek örvendett. Bemutatkoztak termékeikkel a régió gyógynövénytermesztői, előadás hangzott el a Székelyföldön és Erdélyben fellelhető gyógyfüvekről, azok jótékony hatásáról.

Magyarországi szakorvos beszélt a daganatos betegségek lelki és fizikai okairól, a gyógynövényeknek a betegség megelőzésében játszott szerepéről. A rendezvény célja, hogy megismertessék az érdeklődőkkel az Erdélyben és a Székelyföldön őshonos gyógynövényeket, mint az áfonyát, borókát, fenyőt, az orbáncfüvet, mentát vagy a régióban nagyezerjófűnek nevezett szurokfüvet, ami a gasztronómiában vad majorannaként vagy oregánóként ismert – sorolta a szervező.

A 17. századi „nyavalyaindex”

„Fontos, hogy a herbárium egy gyerekotthon udvarán kap helyet. A gyógynövénytermesztéssel és -gyűjtéssel a fiatal lakóknak szerettünk volna olyan lehetőséget felmutatni, amely megélhetést biztosít a számukra. Nem kell ezért messze menni, hatalmas munkát végezni, mert Székelyföld természeti adottságai lehetővé teszik a gyógynövénytermesztést” – indokolta Balázs Zsóka, hogy miért kezdeményezték a rendezvényt.

Elmondta, a térségben régóta foglalkoznak a gyógynövényekkel: Kájoni János ferences szerzetes, énekszerző, históriás a 17. században füveskönyvet is fordított. A könyv végén található egy úgynevezett „nyavalyaindex”, amely részletesen kitér az egyes betegségek gyógyítására használt növényekre is

Ezt a hagyományt próbálták továbbvinni, feléleszteni a gyerekotthon működtetői is, ezért a csíksomlyói füveskertben húszféle gyógynövényt termesztenek. Ezek között van többek között a menta, a zsálya, az izsóp, a bíborkasvirág, a kerti kakukkfű, a boldogasszonytenyere. A gyerekotthon lakói ezekből teakeverékeket készítenek, amelyeket „mélabúűző”, „kedvmelengető”, „kedélycsitító”, „gondolatserkentő” fantázianévvel forgalmaz az intézmény.

„Az esemény nem titkolt célja, hogy népszerűsítse a gyerekotthon lakóinak munkáját” – tette hozzá a szervező. Kérdésünkre elmondta, a jövőben szeretnék kibővíteni rendezvényüket, a közösségteremtésen kívül nem csak a gyógynövényekre összpontosítanának, hanem fontosnak tartják más kézművestermékek népszerűsítését is.