Pünkösdikirályné-járás. A legkisebb volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással összekötött köszöntőt énekelve
Fotó: Facebook
Az egyházi ünnepekhez hasonlóan pünkösd is vonzotta a különböző népszokásokat, mint a királyválasztás, királynéjárás, párválasztás vagy zöldágazás.
2019. június 09., 10:252019. június 09., 10:25
Számos népszokás kapcsolódik a Szentlélek eljövetelének ünnepéhez. Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 9–10-én ünnepeljük. Erdély és a Kárpát-medence legjelentősebb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a pünkösdi csíksomlyói búcsú, amelynek hagyományai a 16. századra nyúlnak vissza.
Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk a Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt. A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében, lovas versenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. Egy 19. századi szokásleírás szerint a győztes
Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk – olvasható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján.
A pünkösdi királyt többnyire lovas versenyeken választották meg
Fotó: Facebook
A pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket. Ha a pünkösdölésben lányok és legények egyaránt részt vettek, általában közös táncmulatság zárta a napot. Hasonló, bár különálló szokás a pünkösdikirályné-járás vagy cucorkázás, ahol általában öt lány járt házról házra, köztük a legkisebb (akár egész kicsi, 4–5 éves) volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással összekötött köszöntőt énekelve. A pünkösdi népszokásoknak, szintén volt adománygyűjtő funkciója, általában tojást és pénzt kaptak érte.
A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztás is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Szintén Kalotaszegen az ünnep első napján a lányok napjainkban is a legdíszesebb ruhájukban mennek el a templomba, az asszonyok ráncba szedett hátsó kötényt, muszulyt vesznek magukra. A pünkösdi dalok tárháza is bőséges, számos zeneszerzőt megihletett, Kodály Zoltán Pünkösdölőjében nyolc dallamot kötött csokorba, mintegy összefoglalva az ünnep lényegét és a szokásokat.
Időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik az ünnephez, bár a különböző tájegységeken meglehetősen ellentétes jelentésekkel: Gyimesben például a pünkösdi eső jó termést jelent, Baranyában viszont nemkívánatos az eső, inkább a szép idő, ami bő bortermést hoz. A pünkösdi harmatnak szépségvarázsló erőt tulajdonítottak: a lányok napfelkelte előtt a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
szóljon hozzá!