Olcsó és zöld alternatíva a szalmabála ház: új építkezési stílus hódít Erdélyben is

Megfelelő tapasztás mellett a szalmaházak nem szorulnak újításra •  Fotó: Facebook/Szalmabála Építészet

Megfelelő tapasztás mellett a szalmaházak nem szorulnak újításra

Fotó: Facebook/Szalmabála Építészet

Jó hőszigetelő képesség, alacsony költség és energiatakarékos fenntarthatóság – ezek a szalmaházak építése mellett leggyakrabban felsorakoztatott érvek. A sepsiszentgyörgyi Tündérligeti Árpád az alternatív építkezési modellről beszélgettünk.

Oláh Eszter

2022. január 28., 08:252022. január 28., 08:25

A térségünkben hagyományosnak számító téglaházak mellett egyre többen kutatnak alternatív építkezési stílusok után: ki az olcsóbb alapanyagot, ki pedig a környezettudatosságot látja meg elsőként a természetközeli építkezési anyagokban.

A fa- és vályogházak mellett az egyik legnépszerűbb építkezési modell a szalmabála ház, amely fa, agyag és szalma különleges ötvözetében épül.

Tündérligeti Attila sepsiszentgyörgyi szalmaházépítő a Krónika megkeresésére elmondta, hogy bár a szalmaházak a történelem során a különböző kultúrákban régóta fellelhetőek, elterjedésük nagyjából százötven évvel ezelőttre, a bálázógép megjelenésének idejére tehető, amikor az Egyesült Államokban, Nebraska területén megépítették az első, szalmából készült házakat. A szakember jelezte, eleinte ideiglenes épületként készültek, energia- és költséghatékonyságának köszönhetően azonban hamar elterjedt az egész világon. Tündérligeti Árpád eddig két hasonló stílusú házat épített Kovászna megyében, idén pedig a sajátját tervezi elkészíteni, amelynek különlegessége a gyeppel födött zöldtető lesz.

Fő szempont a költséghatékonyság

Az építkezési mód szempontjából alapvetően három típusú szalmaházat különböztethetünk meg, avatott be a részletekbe a szakember. A legelterjedtebb a vázas épület, amelynek szerkezete fából, betonból, esetleg más anyagból készül, a szalmát pedig csak a falazat kitöltéséhez használják – Erdélyben leginkább ezzel találkozhatunk. Ezenkívül létezik az úgynevezett önhordó épület, amelynek tetőzetét a szalma tartja meg. Ennek egyetlen hátránya, hogy a szerkezet – ha nem megfelelően préseltek a bálák – megroskadhat a tető súlya alatt, tudtuk meg. Az utóbbi években ugyanakkor a panelszerkezetű szalmaházak is egyre népszerűbbek, ezeknek a falait a műhelyben gyártják le, majd a helyszínre szállítva, igény szerint rakják össze őket.

A környezettudatossági szemponton túl a szalmabála ház népszerűségének elsődleges oka a költséghatékonyságban rejlik.

„Sajnálatos módon vagy szerencsére, a szalmát felénk nem igazán használják fel. Sok helyen aratás után a földeken hagyják, így nagyon kedvező áron hozzá lehet jutni” – reflektált a anyagköltségre Tündérligeti Árpád. Elmondása szerint az építkezésre legmegfelelőbb az árpa-, a rozs-, illetve a zabszalma. Ezek szerkezete lehetővé teszi, hogy a levegő jól áramoljon bennük.

A szalmaházak egyik lehetséges építési módja a panellszerkezet •  Fotó: Facebook/Szalmabála Építészet Galéria

A szalmaházak egyik lehetséges építési módja a panellszerkezet

Fotó: Facebook/Szalmabála Építészet

Mint mondta, szerkezeti összetétele miatt a búzaszalma már kevésbé jól használható. A szalmabála házaknál ugyanakkor semmiképp nem alkalmazható a cementes burkolat, hiszen a szalmának lélegeznie kell. „Az agyagtapaszon keresztül nagyon jól tud lélegezni, illetve ha a házban páratöbblet van, magába szívja, ha pedig kevés a pára, kiengedi magából” – ismertette a szakember.

Szárazon tartva időtálló építmény lehet

A szalmabála házat sokan kiváló hőszigetelő tulajdonsága miatt is szeretik. Tündérligeti Attila szerint a szalmabála megegyezik a napjainkban kapható olyan szigetelések hatékonyságával, mint a polisztirén vagy a tőzeggyapot, árban viszont lényegesen olcsóbb ezeknél. Mint mondta, télen sokkal jobban megtartja a hőt, nyáron pedig hűvösséget biztosít a lakásnak, így mesterséges légkondicionáló berendezésre sincs szükség. „Minden hőszigetelő anyagban a lényeg a levegő. A szalma a szálszerkezete miatt alkalmas erre: úgy kell elképzelni, mint a nádat, száraiban olyan cellás hártyák vannak, amelyben tökéletesen megtapad a nem mozgó levegő” – magyarázta. Ha szalmából szeretnénk építkezni, a szakember szerint bizonyos szempontokat figyelembe kell venni.

Mindenekelőtt például a víztől és az esőtől kell megvédeni a szalmát.

Sem alulról, sem felülről nem érheti nedvesség, különben rothadásnak indul, sőt, akár metángázt is tud termelni, amely köztudottan öngyulladásra hajlamos anyag. Tündérligeti Árpád amúgy a házait rendszerint cölöpökre tervezi, így eleve megóvja azokat a talajvíztől.

Kiemelte továbbá, hogy a tégla- vagy betonépítésű házakkal szemben a szalmaházban a víz- és fűtéscsöveket nem egészséges a bálákban vezetni, ugyanis ezeken pára csapódhat ki, ami szintén nedvesítheti a szalmát. A különböző burkolatoknak köszönhetően azonban az áramot lehet a falakban is vezetni.

Tündérligeti Árpád évek óta foglalkozik szalmából készült házakkal •  Fotó: Facebook/Tündérligeti Árpád Galéria

Tündérligeti Árpád évek óta foglalkozik szalmából készült házakkal

Fotó: Facebook/Tündérligeti Árpád

Arra a kérdésünkre, hogy a szalmabála házak mennyire időtállóak, illetve mennyire szorulnak újításra, a szakember elmondta, ha kívül-belül megfelelően tapasztott a szalma, és nem kap nedvet, ritkán szorul újításra vagy toldásra. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy szárazon tartsák.

Tények és tévhitek

Környezetkímélő tulajdonsága és energiatakarékossága ellenére a szalmabálás építkezési stílus az országban nincs annyira elterjedve. Az embereknek fenntartásaik vannak, ódzkodnak tőle. Tündérligeti Attila tapasztalatai szerint sokakban a leggyakrabban felmerülő kérdés az anyag tűzveszélyessége, hiszen a szalma nagyon hamar be tud gyúlni. A félelmek eloszlatása érdekében elmondta, a szalmaházak esetén a bálák eléggé keményre vannak préselve, így a szálakba nem jut az égéshez szükséges, elegendő oxigén.

Idézet
Egyszer kipróbáltam, és egész éjszaka tűz mellett égettem egy bálát: a kilógó szálak pillanatok alatt leégtek, a bála azonban épen maradt”

– mondta. Hozzátette, sokan a rágcsálóktól is tartanak, tapasztalata szerint azonban egyáltalán nem jellemzőbb a befészkelésük a szalmába, mint a betonházba – a szalma legföljebb lakhelyként, nem pedig ennivalóként szolgál számukra.

A népszerűsítés záloga

A népszerűsítést nem segíti, hogy Romániában egyelőre nem létezik a szalmabálás építkezési stílusra törvény, így külön utakat kell találni az engedélyezésre. A szakember elmondta, hogy az általa tervezett házakat a könnyű szerkezetű építményekre szóló engedéllyel húzták fel, amelynek feltételei nincsenek pontosan meghatározva. Ezzel szemben Magyarországon már egyesületek és érdekvédelmi csoportok terjesztik és ismertetik az alternatív építési stílust, amelyet Tündérligeti Árpád itthon is időszerűnek tart, az eget verdeső építkezési árak mellett ugyanis alkalmazható alternatívát jelenthet sokak számára, akik házépítésben gondolkodnak.

A fa szerkezet elbírja a tető súlyát, a szalmát a falak kitöltésére használják •  Fotó: Magyar Szalmaépítők Egyesülete Galéria

A fa szerkezet elbírja a tető súlyát, a szalmát a falak kitöltésére használják

Fotó: Magyar Szalmaépítők Egyesülete

A népszerűsítés elsődleges lépését az illetékes hatóságok által meghozott törvényben látja, amely elismeri és engedélyezi ezt a fajta építkezési modellt, hogy szabadon lehessen tervezni, és nekifogni a szalmabála házak építésének.

Ezt követően egy egyesület létrehozását is hasznosnak találja, amely tömörítené a szalmabálával foglalkozó szakembereket és azok tudását.

Még egy érdekességbe is beavatott ugyanakkor Tündérligeti Árpád: a rendkívül hideg teleiről híres Csíkszeredában például meglepően sok szalmaház épült, az ügyfelek pedig – akik akár 10–15 éve élnek már ezekben az építményekben – nagyon elégedettek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Kultúrát visz a Beszterce-Naszód megyei szórványba az Ifjúsági Karaván

Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.

Kultúrát visz a Beszterce-Naszód megyei szórványba az Ifjúsági Karaván
2025. július 15., kedd

Nicușor Dan fapadossal vitte milánói kiruccanásra a kislányát

Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.

Nicușor Dan fapadossal vitte milánói kiruccanásra a kislányát
2025. július 14., hétfő

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen
2025. július 14., hétfő

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának

Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának
2025. július 12., szombat

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?

A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

2025. július 10., csütörtök

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata

Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata
2025. július 09., szerda

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben

Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben
2025. július 07., hétfő

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői

Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői
2025. július 07., hétfő

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)

Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)