2011. június 01., 07:502011. június 01., 07:50
A kelet-ázsiai kultúrában gyökerező tájrendezési módszer kisszámú magyar ismerőjének egyike a Nagyváradról elszármazott Jakab Zoltán Csaba, aki ez idáig Budapesten és környékén épített japán-, vagy más néven zenkerteket. A téma a kilencvenes évek végén keltette fel az érdeklődését, amikor a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatójaként szakdolgozatának megírására készült. A japán művészet szimbólum- és formagazdagsága már korábban megragadta a képzeletét, s kezdetben úgy tervezte, hogy a teaszertartásról írja a dolgozatot. Ennek tanulmányozása során bukkant rá a teakertre, mint a teaszertartás egyik lényeges elemére. „Azonnal rabul ejtett, s a súlypont áttevődött a teaszertartásról a teakertre” – emlékszik vissza Jakab Zoltán Csaba. Autodidakta módon, albumok, könyvek tanulmányozása révén mélyedt el egyre jobban a témában, s az érdeklődés sokkal erősebb volt, mintsem hogy a szakdolgozat megírására korlátozódott volna. „Szent borzongást éreztem, belső kényszert, hogy készítsek magamnak egyet” – mondta Jakab Zoltán Csaba.
A szándék éveken át érlelődött, míg végül 2005-ben rászánta magát, hogy a tettek mezejére lépjen, budafoki otthona mellett hozzákezdjen egy japánkert kialakításához. Az első lépés egy kapu elkészítése volt, a közeli Kamaraerdőből kiválasztott három fatörzsből. Ezután egy lámpát szerzett be, majd elkezdte beültetni növényekkel a kijelölt területet. A négy mennyei állat közül elsőként a sárkányt formázta meg, a testét kövekből, a taraját pedig formára nyírt puszpángból. A mű 2009-ben nyerte el végleges formáját, s ugyanazon évben már díjat is kapott, a Virágváros Budapest pályázaton a társasházi kert kategóriában elnyerte a fődíjat. Az elismerés dacára alkotója nem teljesen elégedett a kerttel, szeretné még egy teaházzal és egy miniatűr pagodával kiegészíteni.
2007 óta Jakab Zoltán Csaba megrendelésre is készít zenkerteket. Első munkája egy zen sziklakert volt. „Megmondtam előre a megrendelőnek, ez nem az a fajta sziklakert lesz, ahol egymásra dobáljuk a sziklákat, a lyukakat pedig betömjük növényekkel. Először furcsállta, de aztán nagyon megszerette” – idézi fel az első megrendelés történetét.
Szaktudásának elismeréseként 2008-ban felkérték, hogy főállású kertészként dolgozzon, s nem is akárhol, hanem őfelsége II. Erzsébet angol királynő budapesti nagykövetségén. A brit követség alkalmazottjaként nem kisebb feladat hárult rá, mint fél hektár angolkert gondozása. A feladat nem volt nagyon idegen számára, hiszen a két kerttípusnak közös jellemzője a növények tájképi, természetszerű ültetési módja. Jakab Zoltán Csaba megpróbált bevinni japánkerti elemeket a brit követség kertjébe, s elmondása szerint ez sikerült is. Három éven át gondozta naponta őfelsége budapesti kertjét, mígnem aztán idén, a költségvetési megszorítások következtében a követség kénytelen volt lemondani kertészének szolgálatairól. Mivel megszaporodott a szabadideje, Jakab Zoltán Csaba egyre inkább hazafelé kacsingat, szívesen készítene japánkerteket Erdélyben is.
Tudomása szerint idehaza egyelőre nemigen vannak nyilvántartott japánkertek, az egyetlen kivétel a kolozsvári botanikus kertben látható. Nagy álma, hogy Csomakőrösön, a Kőrösi Csoma Sándor-emlékház körül alakítson ki egy zenkertet. Véleménye szerint ez szép gesztus volna a felkelő nap országa felé, hiszen 1933-ban a tokiói Taisho egyetem az erdélyi vándort, Csoma Boszatszut a Nyugati Világ Bódhiszattvája néven buddhista szentté nyilvánította, ugyanakkor hasznos volna a falu számára is, hiszen egy újabb látványossággal gazdagodna.
|
|
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!