Fotó: Facebook/ Tranzit House
Innovatív jellege és a társadalmi szükségesség az, amely mind a mai napig élteti az Interkulti gyerektábort – vallja Magyari Noémi, az elmúlt napokban immáron 18. alkalommal megszervezett interkulturális és öko-művészeti gyerektábor egyik szervezője.
2022. június 26., 13:072022. június 26., 13:07
2022. június 26., 13:282022. június 26., 13:28
A kolozsvári Tranzit Házban június 13–25. között szervezett esemény az oktatási rendszer hiányosságaira kíván reflektálni, miközben nonformális oktatást kínál. Célja, hogy eltérő nyelvi, társadalmi, etnikai háttérrel rendelkező gyerekek egy helyen, egy kontextusban kerüljenek közel egymáshoz. Az esemény a 7–13 éves korosztálynak többek között olyan izgalmas és változatos programokat kínált, mint a zsonglőr-, cirkuszművészeti, vizuális művészeti, animációs, fotó-videó, modellező, illetve ökoart műhelyek.
A Krónika megkeresésére Magyari Noémi, az esemény egyik szervezője elmondta, a program kontextusában
A Tranzit Alapítvány közössége már a 2000-es évek elején olyan tapasztalati kultúrából próbált építkezni, ahol az adott lokális társadalomban felmerülő kérdésekre gyakorlati megoldásokat igyekezett biztosítani. „Ilyen volt az akkor még multikulturálisnak nevezett alkotótábor is, ahol különböző műhelyek mentén a saját erőforrásaira építve dolgozott ki a művészközösség egy olyan alternatív oktatási programot, amelyik az akkori oktatási rendszer hiányosságaira reflektált. Így született a vizuális, kézműves, kontakttánc-, zsonglőrműhely” – emlékezett vissza a szervező.
Úgy véli, ezek a programok az elmúlt több mint 10 évben bizonyítottak. Olyan szükségleteket elégítettek ki és olyan készségeket fejlesztenek a 7-13 éves gyerekek körében, amelyekre a közoktatási rendszer nem talált megoldást, így az Interkulti tábor műhelyfoglalkozásait mind a mai napig változtatás nélkül tartják.
Fotó: Facebook/ Tranzit House
Az interkulturális művészeti alkotótábort a Tranzit Alapítvány szervezi. Művészekből álló közösség és pedagógusok csapata képezi a magját, akik számára
Az első tábort 2001-ben szervezte meg az alapítvány. Néhány nehéz évet leszámítva, mint például a világjárvány, a munka folyamata állandó. Idén 18. alkalommal találkoztak és dolgoztak együtt gyerekek, művészek, pedagógusok a Tranzit Házban. Céljuk megmutatni a gyerekeknek a világ egy másik arcát, a másik gyereket, illetve azt a felnőttet, aki vezetget és nem irányít. „Nyitott és érzékeny közeget akarunk teremteni, együttes élményt biztosítani, a társas hatóképességben rejlő lehetőségeket kiemelni” – húzta alá Magyari Noémi.
A szervező felhívta a figyelmet arra, hogy a helyek száma a kiscsoportos foglalkozások és a műhelymunkák jellegéből adódóan is korlátozott. A csoportok szerkezeti felépítése 2001 óta ugyanazt a struktúrát követi. A művészeti alkotótábor létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a meghirdetés után rövid idővel betelkek a rendelkezésre álló helyek.
Kiemelte, hogy innovatív jellege és a társadalmi szükségesség az, amely mind a mai napig élteti az Interkulti tábort.
Vannak románul, romani nyelven és magyarul beszélő gyerekek, akik nagyon különböző társadalmi, szociális háttérrel rendelkeznek, különféle oktatási intézményekből jönnek. Jelen vannak a belvárosi és a külvárosi iskolák diákjai is, ők egyéni jelentkezések alapján kerülnek be a programba” – avatott be a szervező.
Hozzáfűzte, hogy a roma gyerekeket kiemelten kezelik. Számukra évente fenntartanak tíz helyet. Közöttük is vannak olyanok, akik városi környezetben élnek, de nagy részük Patarétről jön, és a szamosfalvi gettóiskola diákja. Velük a kapocs több szálú, azonban kiemeli Florin Ioan Tala szerepét, aki iskolai mediátorként került be a csapatba, és már több mint tíz éve az alkotótábor „szerves részeként” dolgozik, és hozza a pataréti gyerekeket.
Fotó: Facebook/ Tranzit House
Magyari Noémi kitért arra is, hogy a szervezőcsapat hamar összecsiszolódott, hiszen adott volt a keret, amelybe bele kellett helyezkedniük, ez azonban nagy alkotói szabadságot biztosít számukra. „Másfelől pedig igyekszünk évente lehetőséget nyújtani a részt vevő csapatnak a fejlődésre, az új oktatási trendek megismerésére, az esetleges adaptációs lehetőségek kidolgozására. Ennek megfelelően
– avatott be a szervező.
Vannak pedagógiai irányok, amelyekkel az Interkulti koncepciója, munkamódszere könnyen tud azonosulni, ilyen például a Paulo Freire nevével fémjelzett „elnyomottak pedagógiája”. Elméleti, gyakorlati tapasztalatok megosztásának tere ez a szakmai képzés, ahol meghívott szakemberek és kiscsoportos munkák mentén beszélnek a valóságról, arról, hogy nem merev struktúrákkal dolgozó, nem előre kategorizálható, nem megjósolható az emberrel folyó társas kapcsolat.
A szervezés, lebonyolítás zökkenőmentességét a Tranzit Ház csapata biztosítja, rajtuk kívül pedig két csoport foglalkozott a gyerekekkel. Egyfelől vannak azok, akik segítőként, kísérőként vannak jelen egész héten a gyerekcsoportok életében, ők az animátorok.
A műhelymunkákat egyenként két-két művész vezeti. Itt a cél az volt, hogy gyakorló művészekből állítsák össze a csapatot. Az idei műhelyvezetők: Alina Bradu-Pintea, Makkai Bence, Andreea Bolovan Ana Leoca, Maria Brudasca, Márkos Tamás, Iudita Buia, Nurainto Dumitrescu. „Róluk fontos megemlíteni, hogy már több éve dolgoznak a művészeti alkotótáborban, tehát nem egyszeri alkalommal voltak jelen, így folyamatában is látni tudják, és ami a legfontosabb: építeni tudják az itt folyó munkát” – mutatott rá Magyari Noémi.
Fotó: Facebook/ Tranzit House
Jelezte: folyamatosan nyitottak az új ötletekre is. Az ökoart műhelyek például tavaly kerültek be a már több mint tíz éve működő programok közé. Ezáltal kerültek új emberek is a csapatba, mint Sándor Dóra és Szabó Csilla. „Minden műhelyünket kiemelten fontosnak tartjuk.
A program végén szervezett kiállítást nevezhetjük meg olyan pontként, amely reflektál az egész heti tevékenységre, lehetőséget biztosít nemcsak a hozzátartozóknak, de a nagyközönségnek is a betekintésre” – mondta Magyari Noémi.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) meghatározó szereplővé vált a technológiai hírekben és iparági előrejelzésekben, és 2025-re még hangsúlyosabbá válik a hatása.
Újabb világrekordot döntött meg Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész: a 30 másodperc alatt leütött leggyorsabb billentyűjáték csúcsát javította meg 495-ről 500-ra.
Megjelent az Omega életművét átívelő újrakiadás-sorozat következő lemeze, a Trans and Dance. A legendás zenekar eredetileg 1995-ben kiadott, tizennegyedik stúdióalbuma most dupla vinylen, CD-n és a digitális felületeken egyaránt elérhető.
A Szent Anna-tó vízhőmérséklete idén július 15-én kora délután fél méter mélységben elérte a 30,9 Celsius-fokot, mely érték rekord meleget jelent az utóbbi évtizedekre, sőt valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan – adta hírül a Sapientia EMTE.
Az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők.
Klaus Iohannis államfő hétfőn kihirdette azt a törvényt, amelyik az országos takarítási nappá nyilvánítja minden év szeptemberének harmadik szombatját.
Új helyszínen, számos hagyományos programmal rendezik meg október végén a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált. Vincze Kecskés István szervező a gasztronómiai és kulturális kínálatról, a csipkeízfőző-versenyről beszélt a Krónikának.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli éppen ma, október 23-án az Ismerős Arcok, amely jubileumi turnéja keretében Erdélybe is ellátogat.
Az okostelefonok globális kiszállítása 4 százalékkal, 316,1 millióra nőtt az idei harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Bereczki Zoltán a Duna Tv Csináljuk a fesztivált! című népszerű show-műsorának új ítésze. További újdonság, hogy négytagú zsűri értékeli a versenydalokat a stúdióban ülő közönséggel – jelentette be csütörtökön az MTVA.
1 hozzászólás