– fejtette ki az államfő.

Véleménye szerint nagy segítséget jelenthet, ha Magyarország szoros kapcsolatokat ápol nemcsak Ukrajnával, nemcsak a szomszédaival, hanem ,,a világon minden szövetségesével". Ha megvannak ezek a kapcsolatok, ha kinyitjuk a korábban csukottnak tűnő ajtókat, akkor még nagyobb esélyünk van arra, hogy a magyarok hangja elhallatszon a világ minden sarkára, és még nagyobb eséllyel lehet érvényesíteni a magyar emberek érdekeit – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy ,,a törésvonalak mentén sokszor igen megosztottá válunk, de még akkor is el kell fogadnunk a másik embert, ha nem értünk egyet azzal, amit a világról gondol". Ha képesek vagyunk a másik tiszteletére, könnyebb vitatkozni azokról a dolgokról, amelyekben nem értünk egyet, mindezt a kompromisszum megtalálásának, illetve a másik véleménye mögötti szempontok megértésének szándékával - magyarázta Novák Katalin.
Szerinte a határon túli magyar közösségek ,,jobban összezárnak", különösen egy olyan nehéz helyzetben, amelyben a kárpátaljai magyarok vannak. Azt mondta, ott most nem érzékel megosztottságot. Abban bízik továbbá – fűzte hozzá –, hogy a magyarok és az ukránok között is, Kárpátalján, ,,valamiféle megbékélés" alakul ki, hiszen ez a hosszú távú békés együttélésük záloga.

Novák Katalin úgy látja, az, hogy Magyarország első női köztársasági elnöke, felelősséget jelent, és ,,más nőknek is inspiráció lehet, biztatást ad" a visszajelzések alapján, azt jelzi sokak számára, hogy ,,ma Magyarországon semmi nem elérhetetlen egy nő számára". Bízik benne – tette hozzá –, hogy

Az államfő beszélt elődjei példájának fontosságáról is, és arról, hogy mostantól öt elődjének portréja is díszíti a Sándor-palotát. Kérdésre beszélt arról, hogy nagyon szeret sütni, és elmesélte a ,,pápai stangli" történetét is, amelyet ,,a magyarok nevében, háziasszonyként" készített az idelátogató Ferenc pápának.

Azzal kapcsolatban, hogy megjelent az általa szerkesztett Ami a miénk című kötet második része, azt mondta, a családról, annak szépségeiről, örömeiről is kell beszélni, de annak nehézségeiről is. Az összeállításban megszólalók azonban őszintén elmondják, mit jelent számukra a család, és ,,ez erőt adhat másoknak".

,,A családunk az a közeg, ahonnan minden reggel elindulunk, és ahová minden este visszaérkezünk. A család hiánya pedig az az űr, amely minden nap ott tátong az életünkben" – folytatta a köztársasági elnök. Hozzátette, ha szenteste együtt lehetünk azokkal, akik a legkedvesebbek a számunkra, boldogság tölt el bennünket, ha viszont valakinek egyedül kell ünnepelnie, a hiány még erősebb, mint a hétköznapokon.

Novák Katalin úgy fogalmazott, a karácsony egyszerre jelenti neki ,,a legfontosabb, leginkább várt családi ünnepet", és hitvalló keresztény református emberként Krisztus születését. Ez örömüzenet, a születés csodája, Krisztus és általában a kisbabák születése; szakrális és hétköznapi dimenziója is van, amely a gyermekeket, a szeretetet helyezi a középpontba – részletezte az államfő.

Elmondta azt is, hogy nagyon szereti a saját készítésű ajándékokat. ,,Nem engedek ebből, ilyenkor éjszaka gyártom őket” – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az idő a legnagyobb kincs, az ajándék készítésével töltött idő pedig a megajándékozott emberrel töltött idő, ezért ezek az ajándékok értékesebbek, mint amelyeket vásárolunk. Általánosságban is, amikor ,,az időnket valakire rá tudjuk szánni, ha meg tudjuk látni a másik igényeit a jó szóra, figyelemre, egy mosolyra", akkor a mi karácsonyunk is boldogabb lesz – vélekedett Novák Katalin, aki mindenkinek boldog karácsonyt kívánt.