Archív felvétel
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Idén is megrendezik a Csángó Bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó-magyar kultúrából a Millenárison.
2024. február 02., 13:542024. február 02., 13:54
Az idei Csángó Bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.
A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.
Ahogy írták: „a történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról”. Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.
A programot Csángó falu – moldvai csángó-magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima-díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.
a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!