Népi pompa. Büszkén öltötték magukra húsvét alkalmával a selymesilosvai hölgyek a nemrég megvarrt viseletüket
Fotó: Facebook/SzIT
Nagy érdeklődés övezi a Varrd magad a viseleted! elnevezésű hagyományőrző programot, amely 2019-ben indult Szilágy megyében. A népviseletvarró tanfolyam céljáról, folytatásáról Katona Ibolya programkoordinátor, valamint az ippi és désházi résztvevők képviselői beszéltek lapunknak.
2021. május 06., 07:502021. május 06., 07:50
Közel hatszáz népviselet készült két év alatt a Varrd magad a viseleted! elnevezésű hagyományőrző program keretében. A kezdeményezést 2019-ben a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SzIT) indította el, ötletgazdája Bogya Anna, a SZIT elnöke. A tanfolyam során a szilágysági nőknek lehetőségük nyílik megismerni saját viseletüket, és szakszerű segítséggel saját kezűleg elkészíthetik azt. Katona Ibolya, a program koordinátora a Krónika megkeresésére elmondta, amikor 2019 tavaszán meghirdették a programot, tizenöt település egyből jelezte részvételi szándékát, mostanra pedig már megduplázódott ez a szám. Egyes települések, ahol 2019-ben vagy 2020-ban már elkészült a női viselet, nyáron arra készülnek, hogy szintén a program keretében férfiingeket is varrjanak.
A projekt megvalósítása érdekében a szervezők pályázatot nyújtanak be a Csoóri Sándor Alaphoz. Első évben megvették a varrógépeket, amelyeket azóta is használnak, településről településre szállítanak. Szintén a magyarországi kormányzati programnak köszönhetően veszik meg a ruhák anyagát, illetve a különböző cérnákat, gombokat, díszítőelemeket. A Szilágy megyei RMDSZ is értékelte, értékeli az ötletet, így a kezdetek óta támogatja megvalósulását.
– fogalmazott Katona Ibolya. A tanfolyamnak helyet adó termet általában a helyi RMDSZ, az önkormányzat vagy a helyi egyház biztosítja – sok településen a helyi lelkészek, lelkésznők szívvel-lélekkel álltak az ügy mellé.
Annak kapcsán, hogy egy-egy településen mennyire volt könnyű vagy nehéz a mintaként szolgáló hagyományos viseletet elővenni, Katona Ibolya rámutatott, nagyon eltérőek a tapasztalatok. Ő krasznaiként például megőrizte nagyanyja lánykori ruháját, de az egész településre jellemző, hogy őrzik a hagyományos értékeiket, szokásaikat, tárgyaikat – így a viseletet is. Mintegy másik végletként említette Ipp községet, ahol valószínűleg a 1940-es mészárlás miatt a magyarság nem őrizte, nem merte megőrizni identitása olyan elemét mint a viselet, így tulajdonképpen újra kellett teremteni azt néhány fényképtöredék és visszaemlékezés alapján. Alapvetően minden településen tudták, hogy milyen a viseletük, az idősebbek sokszor még a részletek, a díszítések jelentéseit is felidézték.
– és bár ez nem néprajzi jellegű munka, a jövőben talán még hasznos, hasznosítható lehet.
A projekt egyik célja az volt, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a népviseletet, tegyék „trendivé” használatát. Ennek kapcsán megtudtuk, bár nagyon változatos volt a résztvevők életkora, tizenévesektől akár hatvanévesekig, a szervezők sikerként élik meg, hogy sok fiatal is csatlakozott. A program koordinátora szerint a különböző generációk segítik egymást, és egyúttal jó közösség is kialakul.
Legutóbb például Selymesilosván varrták 14-15 éves kislányok saját viseletüket.
Az elkészült ruhákat mindenki megtarthatja. Sok településen jelentősebb ünnepeken, úrvacsoraosztáskor öltik magukra a nők, de az óvónők, tanítónők évnyitókra, évzárókra is felveszik. Katona Ibolya arról is beszámolt lapunknak, hogy több megye – Bihar, Maros és Szatmár – is kérte, a projektet terjesszék ki a Szilágyság határain túlra. A szervezők erre nyitottak, de úgy gondolták, hogy először szeretnék Szilágy megyében befejezni a munkát. Maros megyében valamilyen szinten beindulni látszik a projekt, mivel segítséget kértek, hogy saját pályázatot nyújtsanak be, illetve a programkoordinátor is ellátta őket tanácsokkal.
Közel hatszáz népviselet készült két év alatt a Varrd magad a viseleted! elnevezésű hagyományőrző program keretében
Fotó: Facebook/SzIT
Szarvadi Katalin, a désházi iskola igazgatónője elmondta, településük még 2019-ben nagy örömmel csatlakozott a projekthez, mivel alapvetően őrzik, ápolják hagyományaikat, tánccsoportjuk is van, a résztvevőket sem kellett győzködni, szinte egyből jelentkezett tizenhat nő. Désházán már a viseletvarrás előtt alaposan dokumentálódtak, ellátogattak idősebb asszonyokhoz, akiknél fényképeket készítettek a ruhákról, és információkat gyűjtöttek az elkészítés „törvényéről”.
„Voltak olyan anyukák, a tizenhat résztvevő közül hét – köztük jómagam is –, akik maguknak és kislányuknak is készítettek népviseletet” – mutatott rá az iskolavezető. Szarvadi Katalin szerint a gyerekek is nagyon büszkén hordják a viselet, bár most a járványhelyzet miatt elsősorban templomban, remélik, hogy a jövőben a projekt keretében készített ruhákat március 15-i ünnepségeken, megemlékezéseken is felvehetik majd. Kiemelte, a település sok nőtagja dolgozik varrodában, így valószínűleg a jövőben hasznosítják majd, amit a tanfolyam keretében tanultak, és varrnak maguknak viseletet. Sőt erre már volt próbálkozás is, többen készítettek hagyományos kabátkát a viselethez – ezt már a projekten kívül.
Kocsis Klára, aki lelkészférjével húsz éve él Ippen, elmondta, korábban is kutakodtak, hogy megtudják, milyen volt a helyi viselet, de nem igazán találtak forrásokat. A lelkészfeleség szerint a program nagyon jó volt a közösségformálás szempontjából, illetve ezáltal sokan megszerették a varrást, a tanfolyam befejezése után többen vettek maguknak varrógépet.
A munka a helyi kultúrotthonban zajlott, a tiszteletes asszony szerint nagyon jó hangulatban. „Az volt a legszebb mozzanata a munkának, hogy aki jártasabb volt a varrásban, besegített annak, aki addig még két öltést sem tudott varrni. Hónap végére mindenkinek meglett a viselete” – fogalmazott Kocsis Klára.
Szerinte Ippen lesz még folytatása a viseletvarrásnak, ugyanis akik nem vettek részt a tanfolyamon, látva a templomban, ünnepeken az elkészült ruhákat, megjegyezték, hogy ők is szeretnének maguknak viseletet varrni. Ugyanakkor idén augusztusban tervezik a férfiingek elkészítését is. Kocsis Klára kifejtette, a helyi magyar közösség számára fontos a kultúra őrzése – férje évekkel ezelőtt létrehozott egy tájházat, ahova sok tárgyat hoztak be a község lakói, felismerték, hogy a kultúrájuk értékes, ebben segített a Varrd magad a viseleted! projekt is.
Virágzik a Radnai-havasokban az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi), a speciális viszonyok közt termő, védett növényt nem szabad leszedni.
A Drakula néven ismert Vlad Țepes havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Nyáron ismét ingyenes szabadtéri filmvetítések várják az érdeklődőket a marosvásárhelyi Somostetőn. A péntek esténként szervezett program célja a függőségek veszélyeinek bemutatása és generációkat összekötő párbeszéd ösztönzése.
Balszerencsésen végződött egy brăilai férfi vízi szórakozása: a jet ski vízre bocsátásakor az autó és a vízi járművet szállító utánfutó is a Dunában landolt.
A nyíltvízi úszórekordjairól ismert petrozsényi könyvtáros, Avram Iancu vasárnap újabb maratoni táv megtételébe kezdett. Ezúttal a Majnát, a Rajna legfontosabb mellékfolyójának teljes hosszának leúszására vállalkozott.
Nagy erőkkel vonult ki a Konstanca Megyei Rendőr-főkapitányság emberei, miután riasztást kaptak, hogy lövések dördültek el a Fekete-tenger-parti Mamaia strandterületén.
„Art Mansion – ahol az ihlet otthon van” mottóval szerveznek kreatív nyílt napot június 28-án, szombaton 14 órától a Szatmárnémeti szomszédságában található Sándorhomokon, a történelmi Kováts-kúria udvarán.
Egy fiatal férfi, aki nem vágyik reflektorfényre, csak a hajnali ködbe, a vízpart csöndjébe, az erdők-mezők szabadságába. Timár Zoltán Sepsiszentgyörgyön talált rá arra az útra, amely nem zajos, nincs tele tapssal, de valódi és emelkedett.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 13 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!