Csaknem másfél száz fiatal vett részt az Érmihályfalván második alkalommal megszervezett kézműves napokon, amelynek keretében többek között a korongozás, a mézeskalács-készítés és a népi motívumokkal való díszítés fogásait ismerhették meg a résztvevők.
2014. augusztus 04., 20:302014. augusztus 04., 20:30
Négy nap alatt 130 gyerek fordult meg Érmihályfalván, az Érintő Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) érmelléki szervezete által második alkalommal megszervezett kézműves napokon, és a többségük minden foglalkozáson részt vett.
A szervezők célja a hagyományos népi mesterségek bemutatása, megkedveltetése volt a fiatalabb generációval. „Míg a tavalyi kiadás kísérleti jellegű volt, és elsősorban az igények felméréséről szólt, addig idén komoly szervezést igényelt a strand épületében lebonyolított négynapos rendezvény, hiszen kétszer annyi gyerek jött el, mint amennyire számítottunk” – olvasható az Érintő Egyesület közleményében.
Sárkány Levente és családja az első napon, szerdán korongozni tanította a gyerekeket, míg második nap Jakó Jolán a mézeskalács-készítés rejtelmeibe avatta be őket. Darabont Aliz vezetésével megismerhették a kalotaszegi és a kalocsai népi motívumokat, melyek nemcsak a hagyományos bútorokon, hanem a varrottasokon is jól mutatnak. A rendezvény utolsó napján, szombaton az előzőleg korongozással készített agyagedényeket festették ki a kis kézművesek Kovács Éva irányításával.
A rendezvényen tiszteletét tette dr. Torda Márta, a vidékfejlesztési minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának főosztályvezető-helyettese, valamint Kósa Klára keramikusművész, a népművészet mestere, akik ígéretet tettek arra, hogy jövőre támogatni fogják az eseményt.
„A kézműves napok zárónapján felsorakoztatott száznál is több alkotást büszkén mutogatták egymásnak a gyerekek. A jó ízűen elfogyasztott ebédet népi énekek kísérték. Az oklevelek átvétele után a Pusztai Farkasok hagyományőrző csoport íjászbemutatója zárta a 2. kézműves napokat” – olvasható a közleményben. A kézműves napok megvalósítását a Bethlen Gábor Alap és Érmihályfalva önkormányzata támogatta.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
szóljon hozzá!