A több moldvai településen is működő magyar házak programjai keretében magyar nyelvet is tanulhatnak a csángó gyerekek
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
2025. augusztus 05., 20:102025. augusztus 05., 20:10
A kutatók kétnyelvű falvakban tizenkét moldvai csángó anyával interjúztak olyan családokban, ahol az apa külföldre vándorolt munkavállalás céljából. A kutatók arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy kisebbségi helyzetű, migrációban is érintett családban milyen nyelvet beszélnek, továbbá, hogy mit jelent a moldvai csángó anyák számára a család és a nyelv, illetve milyen hatása van a nyelvhasználatra az ottani magyar oktatási programnak – írta keddi közleményében a Corvinus Egyetem.
A vizsgálat eredményei alapján a moldvai csángók – a globális északi gyakorlattal szemben – a saját vagy gyerekeik nyelvhasználatát inkább a helyi közösségi gyakorlatok alapján alakítják.
Több interjúalany felidézte,
egy ki nem mondott közösségi megállapodás alapján. A román nyelvre való áttérés az összes interjúalany közös generációs élményét képezi.
A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Ugyanakkor említik a két évtizede tartó magyar nyelvi oktatási program helyi „magyar házait” is, ahol magyarul beszélnek. Ennek hatására volt, aki megváltoztatta otthoni nyelvhasználati szokásait, és már magyarul is beszél a gyerekekkel a román mellett.
Egy tágabb nemi aszimmetriát mutat, hogy a külföldön dolgozó férfiak magyarul beszélnek többnyire a felnőttekkel, míg a Moldvában maradt nők románul, többnyire a gyerekekkel.
– ismertették a közleményben.
A csángó közösség elvárásai nagy hatással vannak a nők családban betöltött szerepére is, ők azok, akik a mindennapokban irányítják a családot és az otthont, beleértve a nyelvhasználattal kapcsolatos döntéseket is. A kutatók globális északi elképzeléseivel szemben, miszerint a családtagokat földrajzilag együtt kellene tartani, a csángó anyák a helyi közösségi norma szerinti maradást választják, mivel az apák nem keresnek annyit, hogy a családot el tudnák tartani Nyugat-Európában.
A falvakban maradva viszont egy érzelmileg biztonságos, szoros kötelékben, helyi normákkal meghatározott kis csoport tagjaiként élhetik életüket.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
A kutatók célja volt, hogy az apákkal is interjút készítsenek, a kevés helyi férfi között azonban nem találtak önkénteseket.
Becslések szerint ötvenezren számítanak kétnyelvűnek a román és a „csángó beszédmódban”, ez a moldvai katolikus lakosság egynegyede. Főként falvakban élnek, sokan közülük kétkezi munkát végeznek, Moldvában vagy Nyugat-Európában.
A kutatók hangsúlyozzák: a helyi gyakorlatok és a közösségi tapasztalatok figyelembevételével a nyelvi és kulturális örökség megőrzésére irányuló erőfeszítések még hatékonyabbá válhatnak, ezért érdemes további kutatásokat végezni a moldvai csángó közösség még jobb megismerésére. A tanulmány az International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 2025/3. számában jelent meg.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a 2025–26-os tanévre keres tanítókat, óvónőket és pedagógusokat moldvai magyar falvakba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.
Közös razziába kezdett a rendőrség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az illegális zöldség-gyümölcs kereskedelem visszaszorítása érdekében.
Egyszerre volt nyugodt és izgalmas, csendes és hangos a Kolozsvári Református Egyházmegye által először megszervezett ÉltetŐ nevű ifjúsági tábor Szabó László szerint. A rendezvény munkatársának, valamint egyik résztvevőjének beszámolóját alább közöljük.
Románia az első helyen áll az Európai Unióban a macskatartás tekintetében, a háztartások szinte fele (48 százaléka) tart legalább egy macskát – derül ki egy 2023-as elemzésből.
Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete első alkalommal hirdeti meg a Szilágysági Ifjú Tehetségek Gáláját.
Miközben gőzerővel zajlanak az előkészületek Kolozsváron a térség legnagyobb elektronikus zenei fesztiváljára, a jubileumi Untold X-re, felrebbentek olyan hírek is, miszerint az idei lehet a gigabuli utolsó kiadása a kincses városban.
Sokak számára ma már természetes, hogy ha nem tudja megenni az étteremben a kirendelt ételt, akkor becsomagoltatja, a legtöbb vendéglőben lehetőség is nyílik erre. Egy felmérés eredményei szerint viszont széles tömegek inkább ott hagyják a maradékot.
Új helyszínnel gazdagodik a Kalotaszeg népművészetét is népszerűsítő Méra Világzenei Csűrfesztivál (Méra World Music), melynek tizedik, jubileumi kiadását július 31. és augusztus 3. között tartják a Kolozsvár melletti Mérában.
A 30 szobás aradi belvárosi villa ára 2,4 millió euró, és a luxusingatlanokra specializálódott nemzetközi ingatlanügynökség, a Sotheby’s International Realty hirdette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!