A mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció
Fotó: Tuchiluș Alex
Miközben világszerte egyre inkább teret nyer a precíziós gazdálkodás, Székelyföldön még mindig jelentős akadályok tornyosulnak a mezőgazdaság digitalizációja elé: alacsony digitális kompetencia, elaprózódott birtokszerkezet, drága technológia. Nagy Szeréna agrárkutatóval beszélgettünk arról, milyen lehetőségek rejlenek a digitalizációban, a drónok bevetésében, farmmenedzsment szoftverekben, továbbá miért kulcsfontosságú a szövetkezés és az oktatás a vidéki agrárium jövője szempontjából.
2025. augusztus 13., 19:192025. augusztus 13., 19:19
A mezőgazdaságban zajló digitalizációs forradalom hatásait és kihívásait vettük górcső alá Nagy Szerénával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának oktatójával, aki a Debreceni Egyetem keretében végzett doktori kutatásában a digitális technológiák mezőgazdasági alkalmazását vizsgálta – különös tekintettel a Székelyföldre.
A cél az volt, hogy feltérképezze, miként jelenik meg a digitalizáció a gazdálkodók mindennapi gyakorlatában, és milyen eszközök segíthetik őket a hatékonyabb termelésben. A digitalizáció globális trend, amely nemcsak az ipari, hanem az agrárszektorban is egyre meghatározóbb.
A mezőgazdaság digitalizációs fejlődési szakaszait is áttekintette. Mint mondta, az 1.0 korszak még a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatot jelentette: igavonó állatok, eke, kézi munka. A 2.0 korszakban jelent meg a gépesítés, például a traktorok, amelyek kiváltották a gőzgépeket. A 3.0 korszakban léptek be a precíziós technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy a gazdálkodók pontosabb beavatkozásokat hajtsanak végre. A 4.0 korszakot az adatalapú gazdálkodás jellemzi, ahol a digitalizáció már alappillérként van jelen. Az 5.0 irány pedig a mesterséges intelligencia integrációját célozza, amely új dimenziókat nyithat meg az agrárinnovációban.
Az adatok alapján történő döntéshozatal jelentősen csökkentheti a ráfordításokat, miközben növeli a termelés hatékonyságát. Ebben a kontextusban különösen nagy szerepet kapnak a mezőgazdasági drónok.
A drónokat térképezésre, permetezésre, locsolásra is be lehet vetni
Fotó: Pexels
Nagy Szeréna két fő típust különített el: a térképező és a permetező drónokat. A térképező drón segítségével a gazda pontos képet kap arról, hogy egy adott területen hol jelentkeznek problémák – például gyomosodás, kártevők vagy vízhiány. A drón nemcsak azt mutatja meg, hogy hány százalékos a károsodás, hanem pontosan lokalizálja is a gócpontokat.
Így elkerülhető a felesleges vegyszerhasználat, ami nemcsak költséghatékonyabb, de környezetkímélőbb is. Emellett, mivel ezek a drónok akkumulátorral működnek, nem igényelnek üzemanyagot, így alacsonyabb a fenntartási költségük. Ráadásul a taposási kár is elkerülhető – ami különösen fontos, ha a beavatkozásra nedves, sáros időszakban kerül sor. A technológia ugyanakkor nem olcsó. Egy térképező drón körülbelül 40 ezer lejbe, míg egy permetező drón 50 ezer lejbe kerülhet. A piacvezető gyártó a DJI, de Székelyföldön is megjelentek helyi szereplők, például a marosvásárhelyi Appia Drones, amely szintén kínál mezőgazdasági drónokat – köztük saját gyártmányokat és DJI-modelleket is.
A drónhasználat nemcsak pénzügyi, hanem jogi és képzési kérdéseket is felvet. Romániában például a drónvezetéshez jogosítvány szükséges – még akkor is, ha csak egy kamerával ellátott, 250 grammos eszközről van szó.
Magyarország e téren már előrébb tart, ott már léteznek kifejezetten drónra kifejlesztett permetszerek. Felmerült az is, mennyire elérhetők ezek a technológiák a székelyföldi gazdák számára. Nagy Szeréna szerint a probléma gyökere a gazdaságok méretében keresendő: Székelyföldön túlnyomóan kisparcellás, egy hektár, esetleg 5 hektár alatti gazdaságok jellemzők. Ezekben a környezetekben önállóan nem éri meg drónt fenntartani – energiaigényes, nem gazdaságos.
A szakember szerint a szövetkezeti modell nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is előnyös. Szükség lenne olyan menedzserre, aki irányítja a szövetkezetet, valamint olyan tagra, aki rendelkezik a megfelelő jogosítványokkal és digitális kompetenciával. Külföldön, például Olaszországban, ez a modell jól működik – ott akár százfős szövetkezetek is léteznek.
Fotó: Tuchiluș Alex
A digitális kompetencia általános hiánya is akadályt jelent. Nagy Szeréna emlékeztetett arra, hogy Románia az EU tagállamai között az egyik leggyengébben teljesít a digitális írástudás terén. Enélkül viszont nem lehet hatékonyan használni a farmmenedzsment szoftvereket, a drónokat, vagy akár a legegyszerűbb adatnyilvántartó rendszereket sem.
A megoldásokat illetően Nagy Szeréna több lehetőséget is megnevezett. Az egyik a célzott szakképzés és oktatás, amelyet egyetemek és civil szervezetek is segíthetnek. A másik a pályázati források elérhetősége: uniós és állami támogatások révén sokan már most is vásároltak digitális eszközöket, csak épp a használatukhoz szükséges tudás hiányzik. Kutatása során azt is megkérdezte a gazdáktól, szerintük mi hátráltatja a digitalizáció térnyerését. A válaszokban rendre visszatért a tudás hiánya, a magas költségek és az eszközökkel szembeni bizalmatlanság.
A szakember azt is elmondta, hogy még a legegyszerűbb digitális eszközök – például egy Excel táblázat – is jelentős segítséget jelenthetnek a gazdák számára. Aki elkezdi használni ezeket, már tett egy lépést a digitalizáció irányába. Ez különösen fontos a támogatási rendszerek szempontjából, amelyek ma már teljesen elektronikus úton működnek. A jövő tehát a tudásmegosztásban, a közös gondolkodásban, a szövetkezésben és a képzésben rejlik. Nagy Szeréna szerint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban: képzéseket, tanácsadást és eszközismertetőt biztosít a helyi gazdák számára.
Zárásként Nagy Szeréna hangsúlyozta: aki ma megtanulja használni a digitalizációs eszközöket – és idővel akár a mesterséges intelligenciát is –, az versenyképes marad. Aki viszont lemarad, annak a gazdasága is hátrányba kerül.
– fogalmazott. Megemlítette, hogy bár az ő szakterülete a növénytermesztés, az állattenyésztésben is egyre több digitális megoldás van jelen: az állatok egészségi állapotának nyomon követésétől a robotkutyákig, amelyek már bizonyos őrzőfunkciókat is képesek ellátni.
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
Magyar felirat is lesz a Máramaros megyei Erzsébetbánya helységnévtábláján, amely három nyelvű lesz, miután a helyi tanács megszavazta.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Egy nap alatt hat személy ellen indítottak bűnvádi eljárást a Bihar megyei rendőr-főkapitányság munkatársai, miután forgalomellenőrzés közben engedély nélküli vezetésen kapták őket.
Életbe lépett szerdától a dohányzásra vonatkozó szabályozás – jelentette be Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
Egészségünkre! című orvosi sorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Gynia szülészeti és nőgyógyászati magánklinika főorvosának, dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyásznak a rendelőjébe látogattunk el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi előrejelzése szerint a nagy hőség miatt szerdán elsőfokú (sárga) figyelmeztetés lesz érvényben 12 megyében.
Szerdán délután visszatérhetnek otthonaikba a kilakoltatott parajdiak, miután a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság keddi ülésén úgy döntött, augusztus 13-án 16 órától felfüggeszti a kilakoltatási rendelkezést – jelentette be Bíró Barna Botond.
Négy külföldi állampolgárt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ékszereket és egyéb tárgyakat loptak el az Untold fesztivál idején, Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!