A megalakulásukat követő első fellépésüket két hónappal később, március 15-én tartották, amelyre katonadalokkal (a katonák életét megéneklő népdalokkal) készültek. Az erdővidéki közönség ekkor ismerhette meg őket. A vezető felidézte, az együttes tagjai azóta is a legösszeszedettebb és legsikerültebb előadásként emlékeznek erre az alkalomra. Jól bevált marketingfogásként már az előadás előtt bemutatkoztak a virtuális közegben. A Kálnoky-kastélyban szervezett fotósorozattal és egy sajtóanyaggal előzetesen bejelentkeztek a közönség számára. A névválasztást illetően az együttes így fogalmaz:

Családi örökség
a népdalszeretet

Mivel kevés hasonló jellegű énekegyüttessel találkozott korábban, kezdetben Egyed Ágnesben felmerült egy kamarakórus létrehozásának gondolata is, hiszen elmondása szerint nehezen tudta elképzelni, hogy a hangszer nélküli formáció önmagában elég izgalmas lehet a hallgatóság számára. A családból hozott, mélyen gyökerező örökségének köszönhetően végül mégis a népdal mellett döntött, ugyanis ez a műfaj bármelyik másiknál erősebben él benne. Már a nagymamája is végigénekelte életét, ő pedig gyerekként az édesapjától hallott dalokon cseperedett fel. A népdalokban átörökített kulturális tudás babonázza meg leginkább a műfajban, és az a sajátosság, hogy minden élethelyzetre találni dalt.

– fejtette ki a Bujka megálmodója.

Népdalcsokor
tájegységek szerint

A dalokat a legtöbb esetben nemcsak kottából, hanem adatközlőtől (gyűjtést végző személytől) tanulják, mivel az alapító szerint abból sokkal gazdagabban fel lehet készülni. A népdalcsokrokat tematikusan, illetve tájegységek szerint állítják össze, amelyet rendszerint a karácsonyi és a március 15-i önálló koncertfellépésük alkalmával osztanak meg a helyi hallgatósággal. Az évek során tanult katonadalok – amelyek egyébként az együttes kedvencei – mostanra több repertoárt kitevő csokorrá duzzadtak. A Bujka tarsolyában találunk ugyanakkor kalotaszegi, magyarbődi – amelynek sajátossága a többszólamúság – és karácsonyi tematikájú népdalcsokrot is, jelenleg pedig egy református, népi zsoltárcsokron dolgoznak, amelyet kimondottan templomi fellépésekre szánnak majd.

Helyi ismeretségüknek köszönhetően sok fellépést tudnak maguk mögött. Legyen szó faluról vagy városról, kultúrotthonról vagy egyéb teremről, lehetőségük szerint minden meghívást elfogadnak, hiszen a hagyományőrzés nem titkolt szándékuk:

Az együttes tagjai úgy vélik, ez olyan mankó, amelyet bármilyen élethelyzetben, legyen az válság- vagy örömhelyzet, elő lehet venni.

Ez pedig arra ösztönzi az együttes tagjait, hogy még magasabbra helyezzék a mércét, megőrizve, sőt lehetőleg emelve a következő előadás színvonalát. A legutóbbi fellépés után a Bujka bekerült a budapesti Heuréka Music Agency előadói listájába, amely a jövőben lehetőséget nyújt az együttes számára magyarországi és erdélyi fellépések szervezésére is.

Egyed Ágnes szerint a rengeteg népdal megismerésén túl a Bujka egyik legnagyobb hozadéka, hogy ő is továbbadhatja a népdalokban őrzött időtlen tudást a gyermekei számára. „Azon túl, hogy a Bujka fennállása óta még több népdalt tanultam, és még közelebb kerültem ehhez a világhoz, pozitívumként élem meg, hogy már a gyermekeim is ismerik a Bujka-repertoárt. Az esti mesét gyakran ének követi, így mindkét fiam tudja az általunk feldolgozott énekeket, és ez óriási hozadék” – fogalmazott az együttesvezető. Hozzátette, a népdal számára a tiszta forrás. Úgy véli, a népi kultúra megismerésével és éltetésével olyan letisztult értékrend alakul ki, amely mentes a túlzásoktól és a sallangtól.