Fotó: Rostás Szabolcs
Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetét vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
2021. július 19., 18:182021. július 19., 18:18
Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója és kollégái az Environmental Archaeology szaklapban közölték eredményeiket – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hétfőn az MTI-vel. „Rendkívül népszerű a kutatók körében a múltban bekövetkezett természeti, társadalmi és gazdasági változások mögött klimatikus okokat keresni, gondoljunk csak a kis jégkorszak kiterjedt hatásaira a 17. században. Kutatásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy ez nem törvényszerű.
Ez a várható globális klímaváltozás kihívásait figyelembe véve fontos üzenetet hordoz számunkra is” – jegyezte meg Jakab Gusztáv egyetemi docens, a MATE Környezettudományi Intézet Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, a cikk első szerzője.
Kutatásaik alapján a havasi területek használata akkor vált különösen intenzívvé, amikor a helyi hatalmi és egyházi központok és uradalmak megerősödtek, az építkezési szokások megváltozása miatt megnőtt a faanyag iránti igény, majd egy havasi gazdálkodáshoz alkalmazkodott népcsoport is megjelent a térségben. „A havasi területek erőforrásainak kiaknázását tehát a középkorban és a kora-újkorban sokkal inkább a változó igények és a gazdasági tevékenység szervezettsége határozta meg, mintsem a klímaváltozás” – írják.
A közlemény szerint a cikk átfogó értékelést nyújt a középkori Erdély gazdasági, társadalmi és természetföldrajzi változásairól, olyan témákat érintve, mint a Bolgár Birodalom erdélyi terjeszkedése a 9. században, a magyar államalapítás hatásai a természeti környezetre vagy a románság erdélyi terjeszkedésének háttere. Mint írják, Jakab Gusztáv 2016 óta tagja annak a Benkő Elek által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak, melynek célja a Kárpát-medence középkori környezettörténetének interdiszciplináris módszerekkel történő feltárása. A kutatócsoportban régészek, történészek, geológusok és biológusok dolgoznak együtt, az elemzések pedig történeti dokumentumok, valamint a lápok tőzegrétegeiben megőrzött információk, például pollenszemek és mohamaradványok együttes értékelésén alapulnak. A kutatócsoport ezek segítségével egyidejűleg képes vizsgálni a tájhasználati változásokat okozó környezeti és társadalmi tényezőket.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!