A mikronövények könnyen termeszthetőek, és sajátos ízviláguk miatt egyre népszerűbbek
Fotó: Haáz Vince
Különféle zöldségek és fűszernövény magjának csíráztatásából nyert hajtásokat, úgynevezett mikronövényeket termeszt két kolozsvári fiatal. A fiatal vállalkozók a Krónikának elmondták, a Nyugaton egyre nagyobb népszerűségnek örvendő mikrozöldtermesztés a jövőben alternatívája lehet a hagyományos zöldségtermesztésnek, ugyanis a mikronövényeken alapuló étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges és megfizethető.
2022. március 13., 09:302022. március 13., 09:30
Nem mindennapi vállalkozásba kezdett két kolozsvári fiatal: Márton Leó Ede anyagmérnök és Székely Konrád közgazdász úgynevezett mikronövényeket termeszt. A mikrozöldek vagy mikrozöldségek különféle magvak csíráztatásából nyert hajtások, melyeket többféle zöldség- és fűszermagból lehet előállítani.
A fiatal vállalkozók elmondták, lényegében hétköznapi zöldségeket és fűszernövényeket, például borsó-, napraforgó-, broccoli-, retek- és mustárhajtásokat termesztenek, amelyeket nem sokkal azután szüretelnek le, hogy kibújtak a talajból.
A mikrozöldek intenzív ízük és rendkívüli vitamintartalmuk miatt népszerűek, kutatások bizonyítják, hogy a mikrozöldségekben ötször annyi tápanyag található, mint a teljesen kifejlett változataikban. Hozzátették, meggyőződésük, hogy a mikronövényeken alapuló étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges és megfizethető.
A vállalkozás ötlete a koronavírus-járvány idején született, ugyanis a pandémia rávilágított, hogy az élelmiszerláncok „sebezhetők”, mivel ezen a téren az országok nagymértékben függenek egymástól.
Ez leginkább a zöldség- és gyümölcsexport akadozásában mutatkozott meg, ugyanis az áruházakban kapható zöldségek és gyümölcsök nagy része akár Spanyolországból, Hollandiából vagy Marokkóból származhat.
hogy azok a kis- és nagykereskedelembe kerülve beérjenek, ezért a minőségük is megkérdőjelezhető. Ezenkívül a szállítás során keletkező károk miatt nagyon sok zöldség és gyümölcs a szemétbe kerül – mondta Márton Leó Ede.
Megjegyezte, a túltermelés is nagyon sok esetben a pazarláshoz vezet, ezért fontosnak látták, hogy kezdeményezésük az export-importtól függetlenül is működőképes legyen.
„A termelési folyamat még tesztelés alatt áll, viszont hosszú távú célunk, hogy az export-importtól függetlenül városi környezetben termesszünk zöldséget és gyümölcsöt pótló mikronövényeket különféle magvak csíráztatásából” – részletezte Márton Leó Ede. Hozzátette,
és amikor a hajtások elérik a 10 cm magasságot, „learatják”, becsomagolják, és környezetbarát módon, kerékpáron vagy elektromos robogón kiszállítják a megrendelőknek.
Fotó: Haáz Vince
Az anyagmérnök elmondta, a mikronövények alternatívái lehetnek a hagyományos zöldségtermesztésnek a jövőben is, hiszen a különféle zöldségekhez és gyümölcsökhöz képest a mikronövények több ásványi anyagot, vitamint, nyomelemeket, például magnéziumot, kalciumot, vasat, valamint rostokat és fehérjéket tartalmaznak.
Ezek a növények nem veszítenek frissességükből, hisz a termesztési folyamat városi környezetben megy végbe, és az „aratás” közvetlenül a kiszállítás előtt történik.
A fiatal vállalkozók szerint a koronavírus-járvány berobbanásával, az egészséges élelmiszerek iránti kereslet megnőtt, annak ellenére, hogy a kínálat sok esetben minőségileg és mennyiségileg is visszaesett.
„A benti körülmények között termesztett mikrozöldségek, ellentétben a hagyományos zöldségtermesztéssel, pontosan annyi energiát használnak fel, amennyire szükség van. Ezért egész évben ízben, minőségben és mennyiségben is ugyanúgy megteremnek” – részletezte Székely Konrád.
Hozzátette: a mikronövényekre alapozott étrend kiszámítható, környezetbarát, egészséges, megfizethető, és ízvilágán keresztül új gasztronómiai élményt nyújt.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás