A résztvevőknek bemutatták a kódexkészítés növényi és állati kellékeit
Fotó: Bede Laura
Élet Mátyás király szülőházában címmel szerveztek programokat szombaton délután a 28. Kolozsvári Mátyás Napok keretében. A reneszánsz király szülőházának díszterme valóban megtelt élettel: látogatásomkor néhány gyereknek épp a kódexkészítés rejtelmeibe nyújtottak betekintést, miközben a többiek az iniciáléfestés művészetében merültek el.
2020. február 22., 22:122020. február 22., 22:12
2020. február 22., 22:162020. február 22., 22:16
Macalik Kunigunda szervező, biológus a kódexkészítés növényi és állati kellékeit mutatta be a résztvevőknek. A szemléltetőeszközök között szerepelt pergamen, papirusz-alapanyag, különböző tollak, tinta.
A Krónika érdeklődésére elmondta, a rendezvényre hoztak egy mozsarat, amelyben gubacsot lehet törni, az így kapott gubacsporból pedig – bár hosszadalmas folyamat révén – tinta lesz. Arról is beszélt, hogy az aranypor kikeveréséhez (aranyozás folyamatához) régen kagylókat használtak, míg a tintát állatszarvba öntötték, amelyet fába vágott lyukba helyeztek. A pecsétviasz ismertetésénél felhívta a figyelmet arra, hogy az eredeti gyertyák marhafaggyúból készültek, és egy darabot elhoztak a Mátyás-napokra is.
Macalik Kunigunda (balra) a viaszpecsét használatát ismertette
Fotó: Bede Laura
Egy másik asztalnál lehetőségem nyílt tematikus keresztrejtvényt oldani, amely által kiderült többek között, hogy a pulyka tollából készült a legjobb írótoll, az állatbőrből létrehozott kódexlap a pergamen, az egyiptomi sásból pedig papiruszt állítottak elő. A megfejtés Korvina (Corvina) lett, Mátyás király kódexeinek neve.
Nagy érdeklődés övezte az interaktív természetismereti foglalkozást
Fotó: Bede Laura
A terem másik felében interaktív természetismereti foglalkozás keltette fel kicsik és nagyok figyelmét egyaránt, de a lantkészítés folyamata és a korhű fegyvergyűjtemény is vonzotta a résztvevőket.
– mondta el lapunknak Fehér Árpád, a főszervező Amaryllis Társaság tagja.
Lőrinczi György lantkészítő a reneszánsz kor egyik legnépszerűbb hangszeréről beszélt
Fotó: Bede Laura
Vasárnap a szentmisét követően Ádám Gyula fotóművész alkotásaiból nyílik tárlat a Karolina téren, a Joannes Kájoni 390 című szabadtéri vándorkiállítás megnyitóján hangszeres műveket szólaltat meg Fehér Zselyke és társai.
A látogatók a Holló Egyesület ruha- és fegyvergyűjteményét is megtekinthették
Fotó: Bede Laura
A Mátyás-napi fáklyás felvonuláson résztvevők 18 és 18.30 között gyűlnek össze a Farkas utcai református templom előtt. Innen 600 fáklyával és középkori viseletbe öltözött korhű sereg kíséretében vonulnak át a nagy király szülőházához. A programot az Amaryllis együttes és az Unicante kórus koncertje zárja az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás