Marosán András műhelyében, háttérben fia és unokája
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár az okosórák egyre nagyobb teret hódítanak, még ma is akadnak, akik nosztalgiáznak, zsebórával járnak, a klasszikus időmérőket részesítik előnyben. Kolozsvár egyik legszakavatottabb órását, az idén nyolcvanadik életévét betöltő Marosán Andrást faggattuk mesterségéről.
2022. február 27., 20:192022. február 27., 20:19
Bár manapság sokakban felébred a nosztalgia régi, értékes, örökölt tárgyak, így akár családi „örökségként” kapott karórák vagy akár zsebórák iránt, egyre többen cserélik le hagyományos időmérőeszközeiket digitális szerkezetekre, okos karkötőkre. Az órásmesterség szinte eltűnőfélben van manapság, idősebb képviselői szakavatott, tapasztalt mesterek.
Az idén nyolcvanadik évét töltő, kolozsvári születésű mester fiával és unokájával dolgozik a Bolyai utcán található aprócska műhelyben.
Eredetileg ékszerész akart lenni, terveit édesapja sugallatára változtatta meg. Az 1950–60-as években 8–10 ember, illetve üzlet foglalkozott órajavítással a városban, a mesterek mind kisiparosok voltak. 1952-ben megalakult a szövetkezet, amibe beléphettek.
Az üzlet tulajdonosa ma már az idős mester fia, Marosán András csak besegít neki. Mindenféle karórát javítanak, mechanikust és elektromosat is, de hely hiányában faliórákkal nem foglalkoznak. A mester elmondása szerint az emberek nem rohannak egyből új órát venni, ha elromlik a régi, hanem óráshoz viszik megjavíttatni. Ha valaki ért egy kicsit az órákhoz, ha tudja, hogy egy jó, megbízható darab tulajdonosa, akkor azt is tudja, hogy érdemes megszereltetni.
Marosán hozzáteszi, hogy bár érzékelik, látják, hogy a piacot ellepték az okosórák, az utóbbi időben azt is tapasztalják, hogy egyre többen visszatérnek a klasszikus darabokhoz.
„Jelenleg a városban létező órásüzletek kilencven százaléka hozzánk küldi azokat, akik mechanikus órát akarnak javíttatni. Nincs alkatrészük sem, szaktudásuk sem. A fiatal órásoknak az elemcsere, a szíjcsere megy naponta” – részletezi, hozzátéve, hogy a szükséges alkatrészeket ők külföldről, főleg Magyarországról vagy akár távolabbról szerzik be. Manapság már internetről is szoktak rendelni, bár az ilyen rendelésekkel néha vannak gondok, lassan érkeznek meg, vagy a finom alkatrészek nincsenek megfelelően becsomagolva, hogy ne sérüljenek.
Marosán András az órák lelkes rajongójaként gyűjti is a ritkább, érdekesebb készülékeket, néhány darab a műhelyben is ki van állítva, illetve otthonában is vannak izgalmas darabok. Régen volt egy Rolex is a gyűjteményében, illetve egy Patek Philippe is, de ezeket eladta. Jelenleg a legértékesebb órája egy Schaffhausen márkájú.
A kolozsvári órás elmesélte, hogy néha különleges darabok is kerülnek a kezébe: amikor műhelyében jártunk, például egy olyan szerkezeten dolgozott, ami hatszáz évig megy egy indítással. Ez olyan óra, amelynek szerkezetében etil-alkohollal töltött tartály van, illetve egy torziós inga: igazi ritkaság az 1930-as évekből, márkája Jaeger-LeCoultre.
András azt is elmondta, hogy Romániában még ma sincs specifikus órásképzés, ellenben Magyarországon van, ott Vályi Ödön fektette le a képzés alapjait. A kolozsvári mester szakkönyveket olvas, katalógusokat és internetes forrásokat is tanulmányozva igyekszik naprakész lenni, „haladni a korral”. Vannak olyan órák, olyan modellek, amik egy szakember kezébe is ritkán kerülnek.
„Nem beszélve arról, hogy nem mindig sikerül elsőre a munka. Néha többször szét kell szedni, többet kell babrálni vele, mint ahogy az ember képzelte. A munka egyébként is sok fázisból tevődik össze. Egy órás kell tudjon egy miniesztergapadon esztergálni alkatrészeket, kerekeket finírozni, üveget gyártani. Nem csak annyi, hogy szétszedjük és összerakjuk, ez komplex munka, amit nem sokan végeznek, pláne Kolozsváron” – részletezte Marosán András.
A Marosán család nem panaszkodik, van munka elég, bár hozzáteszik, hogy az időjárás is befolyásolja, hogy mennyi munka van, nyáron sokan szereltetnek órát, míg esőben „nem jönnek.”
Serac Dorel Cornel sepsiszentgyörgyi postást faggattuk több mint két évtizedes tapasztalatairól, a szakma szépségeiről és nehézségeiről, a postai szolgálat működésében beállt változásokról.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
szóljon hozzá!