Áder János kiemelte: azért is fontos ez, mert az évente előállított és felhasznált műanyagok mennyisége az elmúlt ötven évben hússzorosára nőtt, másodpercenként húszezer PET-palackot értékesítenek a világon.

– mutatott rá az államfő. Hozzátette: ha így folytatjuk a környezet műanyaggal való szennyezését, 2050-ben több műanyag lesz a tengerekben és az óceánokban, mint hal.

A két fiatal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ismerkedett meg: Madaras Liz biomérnök, Lévay Krisztina pedig vegyészmérnök hallgatóként tanult. Kutatásaikat egy garázslaborban kezdték, 1980-as évekbeli eszközökkel, kis költségvetéssel, aztán elkezdtek dolgozni azért, hogy egy „egészséges biotechnológiai vállalkozás” legyenek, és ne csak egy kutatási projekt. Felfedezésük mára védettséget élvez, kialakították cégstruktúrájukat, már nyolcan dolgoznak náluk, és találtak terveikhez magyar befektetőt is – mondták el az adásban.

Az innováció lényegét Lévay Krisztina úgy foglalta össze, hogy más technológiákkal szemben ők nemcsak egy szegmensre koncentrálnak;

Madaras Liz szerint eljárásuk azért különleges, mert a műanyagokat, amelyeket időtállónak terveznek, a baktériumokkal képesek környezetazonos anyaggá átváltoztatni, így azok vissza tudnak kerülni az ökoszisztémába. Ugyanis az olaj, amiből ezek a műanyagok készülnek, sok millió évvel ezelőtt állati és növényi maradványokból keletkezett. A lebontáshoz semmiféle előzetes kémiai kezelésre vagy előválogatásra nincs szükség.

A végterméket külső laboratóriumok is vizsgálják, eddig jó eredményeket kaptak, de az ipari hasznosítás előtt még többször elvégeztetik ezeket a teszteket – mondták.

Áder János reményét fejezte ki, hogy év végére a kutatók eljutnak addig, hogy már az összes kísérletet elvégezték és az ipari hasznosítás elindulhat. Ezzel nagy lépést lehetne tenni annak érdekében, hogy a környezetet elborító és komoly károkat okozó műanyagszemét problémáját, újrahasznosítását megoldjuk – fogalmazott a köztársasági elnök.