Madártávlat és közelség

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Fogódzók a magyarországi zsidó történelmi-kulturális örökség megismeréséhez A legtöbb erdélyi évente többször is átrándul Magyarországra. Megvannak a jól bejáratott, ismerőseinkhez-barátainkhoz vezető útvonalaink, a Duna meg parlament gyerekkorunk óta megszokott látványa, a budapesti utca hangulata. A többé-kevésbé rendszeres látogatásaink esetleg unalomig ismert helyszínei már nem nagyon csábítanak felfedezésre.

Kiss Judit

Kiss Judit

2007. szeptember 25., 00:002007. szeptember 25., 00:00

Aki azonban a magyarországi zsidó kulturális örökséghez madártávlatból és karnyújtásnyi távolságból egyszerre közelít, nagy valószínűséggel új, eleddig ismeretlen benyomásokat gyűjthet.
 
Cigánymuzsika a zsinagógában
E világ megismertetésére szervezett tanulmányút résztvevői Európa különböző szögleteiből érkeztek, kettős optikából közelítenek az országhoz és annak zsidó kulturális örökségéhez. Bár az újságírók természetesen alkalmazkodnak a szakmai „kérdezz-felelek” játék szabályaihoz, óhatatlanul magukra öltik a csodálkozó turista szerepét. Akár első alkalommal idelátogató turisták, akár kritikus szemmel figyelő újságírók vagyunk, öt nap alatt „csak” madártávlatból fogható be Magyarország zsidó kulturális öröksége.
Karnyújtásnyi közelségbe kerül egy-egy helyszín: az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem könyvtárának többszázados, porszagú könyvritkaságai, a Tokaj-hegyaljai Mád zsinagógája elhagyatott, és mégis mindennap ápolt emlékeivel, a Holokauszt Emlékközpont félhomályos, szándékosan szürkére és nyomasztóra tervezett atmoszférája. Vagy a monumentális, zsúfolásig telt Dohány utcai zsinagóga – Európa legnagyobb zsinagógája –, amelynek fullasztó melegében szinte tombolt a közönség a Budapest Klezmer Band és a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band közös koncertjén: a két zenekar „párbeszéde” által közvetített hagyományos zsidó és cigánymuzsika szinte túlfűtött érzelmileg. A túra egyetlen ortodox zsidó résztvevője, az Izraelből érkezett újságíró meg is ütközött ezen: nem tartotta illendőnek, hogy a csendes fohász és elmélkedés közegében harsány, dübörgő zenének tapsoljon a közönség.
A zsidó kulturális örökségben való tájékozódáshoz fogódzót, útjelzőket lépten-nyomon nyújtanak a vendéglátók, nem pusztán információhalmaz formájában, a színek, szagok, ízek és a sokféle látvány is segít bepillantást nyerni a magyarországi zsidóság feldolgozás alatt álló vagy már feldolgozott adatok formájában továbbadandó múltjába – és többarcú jelenébe.

Az emlékezés tárgyai: üvegszékek és vascipők
A Páva utcai, 2004-ben felavatott, Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján készült Holokauszt Emlékközpont az egyik első állami alapítású holokausztközpont Közép-Kelet-Európában. Állandó kiállítása nem időrendi sorrendben ábrázolja az eseményeket, hanem a zsidók üldöztetésének egyes fázisait bemutató egységekre épül: jogfosztás, kifosztás, a szabadságtól, az emberi méltóságtól, az élettől való megfosztás. Az egyes témák központi eleme a valós családi és személyes történetek sorozata, amely a kiállítás egészét végigkísérő falon kapott helyet. Hanganyagok, dokumentumfilmek, korabeli plakátok és rendeletek teszik érzékelhetővé a magyarországi zsidóság „jogfosztástól a népirtásig” vezető útját, amelynek legsokkolóbb állomását, az auschwitz-birkenaui eseményeket külön terem idézi fel. Mire a látogató a kiállítás befejező termébe ér, az életeket jelző vonalak elfogynak, az első teremben megjelenő személyes tárgyak eltűnnek. Még halljuk az első teremből átszűrődő esküvői zenét, amely a pusztulás előtti időszakra emlékeztet. Innen az emlékezés és a gyász terébe vezet az út, a zsinagógába, ahol üvegből készült széksorok állítanak emléket a holokauszt több mint félmillió magyar áldozatának. Mindegyik üvegszéken egy-egy család vagy személy fényképe látható: többek között Radnóti Miklósé, Szerb Antalé vagy Rejtő Jenőé.
A magyar zsidóság huszadik századi tragikus történelmének állít emléket a Duna-parton felállított, korhűségre törekvő, a halál pillanatát megörökítő szoborkompozíció. Az emlékművet 2005. április 16-án avatták fel a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti pesti partszakaszon; a Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíció azoknak állít emléket, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944–45-ben a Dunába lőttek. A hatvanadik évfordulóra Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész hatvan pár, az 1940-es évekből való lábbelit formált meg vasból.

Vidéki zsidóság: ritka esküvő
A vidéki hitélet egyik fontos helyszínén, Miskolc és egyben Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ma is működő zsinagógájában Freund Jenő, a miskolci Ortodox Izraelita Hitközség elnöke kalauzol. A zsinagóga 1856 és 1863 között épült, neoromán stílusban. A háromhajós épület díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatók, a falak festése keleti motívumokat idéz. Ludwig Förster, a miskolci (és a Dohány utcai) zsinagóga tervezője több újítást is bevezetett: orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. A körülbelül 10 ezer zsidó vallású miskolci nagy része a holokauszt áldozata lett, ma körülbelül 500-an élnek a városban. A felújításra váró zsinagóga jelenleg is őrzi eredeti formáját.
Az utcáról nyíló kapualjban elhelyezett márványtáblák a Miskolcról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidóságnak állítanak emléket. Freund Jenő elmondta, kevés tagja van az ortodox zsidó hitközségnek Miskolcon és környékén, egyre gyakoribb a vegyes házasság, és ha valaki keresztény családba házasodik, az esküvő legtöbbször a katolikus vagy protestáns szertartás szerint zajlik. Utoljára nyolc évvel ezelőtt tartottak ortodox zsidó szertartás szerinti esküvőt a zsinagógában: Freund fia házasodott.

„Kóserolás” Budapesten
Azon keveseknek, akik a zsidók számára előírt – azaz kóser – ételeket fogyasztanak, az alapanyagok beszerzéséhez Budapestre kell utazniuk, ugyanis csak a fővárosban kapható a zsidó előírásoknak megfelelően elkészített élelmiszer. A kóser konyha eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza, és sajátosságai a Biblia számos előírásában gyökereznek: ezekhez ma is ragaszkodnak a vallásos zsidó családok. „Csakhogy a vért meg ne egyétek; földre öntsd azt, mint a vizet” – áll Mózes könyvében, és a zsidó hagyományokban fontos szerepet kapó vér tilalma szerint csak kivéreztetett hús fogyasztható. Miskolcon a deportálás előtt még számos kóser mészárszék működött, amelyekben a hagyományoknak megfelelően „kóserolták” a húst. A második világháború előtt itt is megvizsgálták a leölt állatok gégéjét és tüdejét, így állapították meg, hogy az állat egészséges, tehát „kóser”, és alkalmas a fogyasztásra. Ezután az ereket kivágva vértelenítették, majd sóban áztatták a húst, amelyet a kóser mészárszékek árusítottak.

Rabbiprófécia Kossuthról
A mai miskolci Ortodox Izraelita Hitközség gondoskodik fennmaradt létesítményeiről és templomairól, ragaszkodik a vallási hagyományokhoz, és a közösség egyik fontos feladatának tekintik, hogy a gyerekeket vallásoktatásban részesítsék. Mivel a hitközség nem engedheti meg magának külön zsidó iskola működtetését, a kicsik már hároméves kortól vallásórára járnak.
Freund Jenő lényegi különbséget lát a budapesti és vidéki zsidóság között. A zsidó közösségek hitőrzését a templomba járók százalékaránya szerint szokták mérni, s bár a vidéki hitközségek az ország zsidóságának ugyan csupán 10 százalékát teszik ki, hitéleti szempontból többet nyújtanak a magyarországi zsidóság egészének, mint a budapesti közösségek. És bár a miskolci ortodox hitközségnek nincs saját rabbija, itt vallásosabbak az emberek, mint a fővárosban. A vallási vezetőt a közösség választja: azt az embert jelölik ki erre a szerepre, akit leginkább tisztelnek, akiben leginkább megbíznak, akihez tanácsért fordulnak. Régi anekdota: amikor a gyermek Kossuth Lajos beteg volt, egy rabbihoz vitték, aki így vigasztalta az aggódó szülőket: meglátják, ebből a gyermekből nagy ember lesz.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 19., szombat

Zord időjárás nehezíti Varga Csaba K2-expedícióját

Lavinák és zord időjárás nehezítik Varga Csaba nagyváradi hegymászó K2-expedícióját – számolt be a legfrissebb fejleményekről Facebook-oldalán a Hazajáró.

Zord időjárás nehezíti Varga Csaba K2-expedícióját
2025. július 18., péntek

Jelblokkolóval próbálta megakadályozni a puskázást, eljárás indult az egyetemi tanár ellen

Mobilkommunikáció zavarására alkalmas jelblokkolót használt a vizsgákon Romániában a jászvásári állatorvosi egyetem egyik oktatója a puskázás megakadályozására, de kitudódott, és fegyelmi eljárás indult ellene.

Jelblokkolóval próbálta megakadályozni a puskázást, eljárás indult az egyetemi tanár ellen
2025. július 18., péntek

Balesetben meghalt Felix Baumgartner, aki ejtőernyős ugrás során elsőként lépte át a hangsebességet

Balesetben meghalt Felix Baumgartner csütörtökön, az 56 éves osztrák extrémsportoló motoros siklóernyőjével zuhant le a kelet-olaszországi Porto Sant'Elpidióban – erősítette meg az olasz tűzoltóság.

Balesetben meghalt Felix Baumgartner, aki ejtőernyős ugrás során elsőként lépte át a hangsebességet
2025. július 17., csütörtök

Sokan csak álmodnak annyi pénzről, amennyit egy indiai futár keres Romániában

A közösségi médiában terjedt el egy klip, amely szerint sokak számára csak álomnak beillő összegű havi jövedelemről számol be egy Romániában dolgozó indiai futár.

Sokan csak álmodnak annyi pénzről, amennyit egy indiai futár keres Romániában
2025. július 16., szerda

A nyári utazási időszakban román rendőrök Magyarországon, magyar rendőrök pedig a Partiumban teljesítenek szolgálatot

A balesetek megelőzése érdekében a nyári időszakban román rendőrök is részt vesznek a magyar közutak közlekedésrendészeti ellenőrzésében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerdán a Police.hu oldalon.

A nyári utazási időszakban román rendőrök Magyarországon, magyar rendőrök pedig a Partiumban teljesítenek szolgálatot
2025. július 16., szerda

Öt nap fesztiválozás az elektronikus zene birodalmában - Kezdődik a bonchidai Electric Castle

Karszalagok kiváltva, applikáció letöltve, busz- és vonatjegyek megvásárolva – szerdán kezdetét vette az Electric Castle. A július 21-ig, vasárnapig tartó fesztivál idei kiadása is az elektronikus zene legismertebb előadóit hozza el Bonchidára.

Öt nap fesztiválozás az elektronikus zene birodalmában - Kezdődik a bonchidai Electric Castle
2025. július 15., kedd

Kultúrát visz a Beszterce-Naszód megyei szórványba az Ifjúsági Karaván

Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.

Kultúrát visz a Beszterce-Naszód megyei szórványba az Ifjúsági Karaván
2025. július 15., kedd

Nicușor Dan fapadossal vitte milánói kiruccanásra a kislányát

Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.

Nicușor Dan fapadossal vitte milánói kiruccanásra a kislányát
2025. július 14., hétfő

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen
2025. július 14., hétfő

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának

Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának