Léghajók romantikája

Hőlégballon-fesztivál a Maros megyei Vármezőn. Különleges látványban volt részük azoknak, akik a hétvégén ellátogattak a Maros megyei Vármezőre: a Nyárád Sportegyesület és a bukaresti Aurel Vlaicu Léghajózási Alapítvány szervezte II. Hőlégballon-fesztivál alkalmával hatalmas hőlégballonok lebegtek a falu, a környékbeli erdők és a közeli hegyek fölött a kitisztult égbolton.

Gazda Árpád

2007. október 01., 00:002007. október 01., 00:00

Volt olyan, amelyet a közeli Szováta felé sodort a légáramlat, és volt, amely ellenkező irányba, a Görgényi-havasok felé tartott. Akadt olyan léghajó is, amely hosszú percekig a felszállóhelye fölött lebegett. A repülési kalandra vállalkozó bátrak elé azonban – bármelyik kosárba is szálltak be – pazar kilátás tárult a több száz méteres magasságból.

A szél iránya dönt

A gyakorlott hőlégballonozók azt mondják, hogy a léghajózás veszélytelenebb, mint az autózás annak ellenére, hogy a „jármű” korlátozott mértékben irányítható. Csak akkor indulnak útnak a repülni vágyók, ha a pillanatnyi légköri viszonyok, a szél erőssége és iránya megfelelő. Ezt egyrészt meteorológiai előrejelzésekből, másrészt a „próbalufi” sebességéből állapítják meg, és a repülésirányító parancsnok dönti el, hogy megfelelőek-e a viszonyok a repüléshez. A vármezői léghajó-találkozón hat – köztük öt magyarországi és egy romániai – ballon emelkedett fel. Salat Csaba, a fesztivál szervezője elmondta: vannak kosarak, amelyekbe 4–6, a nagyobbakba pedig 10 személy is befér – a kisebb hőlégballonok 12 ezer, a nagyok 25–30 ezer eurót kóstálnak. Propánbutángázzal működnek, és egy légballon természetesen több tartalék palackkal indul útnak. Az, hogy milyen magasra emelkedik, a kupolában található melegebb levegő és a hidegebb kültéri levegő közötti egyensúlytól függ, a kupolában 120 fokos is lehet a hőmérséklet. A légi járművek két szakképzett és tapasztalt pilóta irányításával indultak útjukra. A pilóták úgynevezett szakszolgálati engedélylyel rendelkeznek, amely a gépkocsi-vezetői jogosítványnak felel meg: elméleti felkészítőn vesznek részt, és legalább 20 órát kell repülniük ahhoz, hogy megkapják az engedélyt.

Avatóceremónia és kalandorok

Azokat, akik első alkalommal jó órányit léghajóztak a többnyire csak Verne-regényekből és filmekből ismert hőlégballonnal, földet érés után a hőlégballon-pilóták „gróffá avatták”, és „adománylevélben” részesítették. A vidám ceremóniát nemcsak a közönség szórakoztatására találták ki, ugyanis több évszázados múltra tekint vissza. A feljegyzések szerint ennek a rituálénak a szokása 1781-ben Párizsban honosodott meg. Az egyik léghajó kapitánya Aeronauta üdvözlet kétszáz év távlatából címmel mondott köszöntőt, majd a ceremónia a térdelő újoncok „felkenésével” folytatódott. A kapitány megjelölte az újoncokat a tűz jelével, mely a hőlégballonost az égbe emeli (öngyújtóval meggyújtotta egy hajszálukat), a Föld jelével (földet szórt a fejükre), mely útja végén mindig magához öleli a magasba emelkedőt, és a ballonosok italával, a pezsgővel, melynek szeretete az egekben utazókat összefűzi. „Fogadd tőlem az előnevet, viseld becsülettel, és soha ne feledd el!” – bocsátotta útjára a nyolc újoncot Horváth Ákos. Egyikük, Bereczki Ottó, a „Gróf Felszállóhelyre Leszállóssy” címet kapta, mivel a ballon, amellyel „utazott”, semmiképpen nem akart elmozdulni a felszállóhely fölül. Jóval szerencsésebb volt Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének ügyvezető elnöke, aki mintegy másfél kilométernyire, egy gyümölcsöskert almafái között landolt. Neki a „Gróf Almáskerti Leszállóssy” címet adományozták. „Gróf Bekecsi Birtokát Hajnalig Őrzőssy” címet kapott Birtók Attila, akit a tavalyi fesztiválon a Bekecs túlsó oldalára sodort a légáramlat. A vármezői fiatalember utazása tavaly igencsak kalandosra sikeredett. A nagy ködben sem a kapitány, sem a helyismerettel rendelkező Birtók nem tudta megállapítani, merre lebegnek, végül a Bekecsen, a fák között landoltak, és egy pásztor segítségével találták meg a legközelebbi falu felé vezető utat. A délutáni napsütésben kezdődött és egy-két órásra tervezett tavalyi kaland másnap hajnalban ért véget.

Sport, hobbi, kikötött léghajó

Szombaton, a késő délutáni órákban az erősödő szél keresztülhúzta a légballonosok számításait. Amikor próbaképpen felengedték a fekete lufit, egy perc alatt kilométernyi távolságra röpítette azt a szél. „Így vinné el a hőlégballonunkat is a légáramlat. De megeshet, hogy a szél miatt fel sem tudjuk fújni a ballonokat. Ráadásul ilyen időjárási viszonyok között nemcsak a felszállás, hanem a leszállás is nagy gondot jelentene” – magyarázta lapunknak az egyik legtapasztaltabb magyarországi hőlégballonos, Pálosfalvi Brúnó. Az időjárás viszontagságait saját bőrén tapasztalta néhány hónapja a bukaresti Sorin Stan. A motoros siklóernyővel köröző fiatalembert a tavaly mintegy harminc kilométerre sodorta a szél. „Amikor egy gazda tyúkudvarán landoltam, az majd’ elájult. Lelket kellett vernem bele, amíg megértette: habár az égből pottyantam, én is földi halandó vagyok, mint bárki más” – idézte fel a néhány hónappal ezelőtti kalandját Stan. Bár egyetlen tapasztalt pilóta sem mert szombat délután a magasba emelkedni, vasárnap délelőtt az időjárás megkegyelmezett a repülni vágyóknak: öt légballon is felszállhatott. Kádár Levente és Salat Csaba, a fesztivál szervezői elégedettnek tűntek. Elismerték: bár motoros siklóernyősök többen vettek részt a fesztiválon, látványuk nem említhető egy napon a hőlégballonok romantikájával. A Vármezőre sereglett, mintegy ezerfőnyire duzzadt közönség jól érezte magát. A szervezők a tavalyi repülésekről készült felvételek vetítésével, majd a közönséget „lifteztető” ballonnal kárpótolták azoknak a csalódását, akiknek az idén nem adatott meg a repülés élménye: a kikötött léghajót mintegy 50–100 méternyire engedték felemelkedni, majd a kötéllel visszahúzták. A repülés élményét 20 lejért élhették át a vállalkozó szelleműek, akár sötétedés után is. Salat Csaba elmondta, a fesztivált azért rendezték, hogy sportként és hobbiként is népszerűsítsék a hőlégballonozást, amely Romániában még gyermekcipőben jár. „Ennyi ballon egyszerre még nem repült az országban. Bízom abban, hogy jövőre még többen lesznek” – fejtette ki. 

Kiss Judit, Szucher Ervin

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Jelblokkolóval próbálta megakadályozni a puskázást, eljárás indult az egyetemi tanár ellen

Mobilkommunikáció zavarására alkalmas jelblokkolót használt a vizsgákon Romániában a jászvásári állatorvosi egyetem egyik oktatója a puskázás megakadályozására, de kitudódott, és fegyelmi eljárás indult ellene.

Jelblokkolóval próbálta megakadályozni a puskázást, eljárás indult az egyetemi tanár ellen
2025. július 18., péntek

Balesetben meghalt Felix Baumgartner, aki ejtőernyős ugrás során elsőként lépte át a hangsebességet

Balesetben meghalt Felix Baumgartner csütörtökön, az 56 éves osztrák extrémsportoló motoros siklóernyőjével zuhant le a kelet-olaszországi Porto Sant'Elpidióban – erősítette meg az olasz tűzoltóság.

Balesetben meghalt Felix Baumgartner, aki ejtőernyős ugrás során elsőként lépte át a hangsebességet
2025. július 17., csütörtök

Sokan csak álmodnak annyi pénzről, amennyit egy indiai futár keres Romániában

A közösségi médiában terjedt el egy klip, amely szerint sokak számára csak álomnak beillő összegű havi jövedelemről számol be egy Romániában dolgozó indiai futár.

Sokan csak álmodnak annyi pénzről, amennyit egy indiai futár keres Romániában
2025. július 16., szerda

A nyári utazási időszakban román rendőrök Magyarországon, magyar rendőrök pedig a Partiumban teljesítenek szolgálatot

A balesetek megelőzése érdekében a nyári időszakban román rendőrök is részt vesznek a magyar közutak közlekedésrendészeti ellenőrzésében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerdán a Police.hu oldalon.

A nyári utazási időszakban román rendőrök Magyarországon, magyar rendőrök pedig a Partiumban teljesítenek szolgálatot
2025. július 16., szerda

Öt nap fesztiválozás az elektronikus zene birodalmában - Kezdődik a bonchidai Electric Castle

Karszalagok kiváltva, applikáció letöltve, busz- és vonatjegyek megvásárolva – szerdán kezdetét vette az Electric Castle. A július 21-ig, vasárnapig tartó fesztivál idei kiadása is az elektronikus zene legismertebb előadóit hozza el Bonchidára.

Öt nap fesztiválozás az elektronikus zene birodalmában - Kezdődik a bonchidai Electric Castle
2025. július 15., kedd

Kultúrát visz a Beszterce-Naszód megyei szórványba az Ifjúsági Karaván

Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.

Kultúrát visz a Beszterce-Naszód megyei szórványba az Ifjúsági Karaván
2025. július 15., kedd

Nicușor Dan fapadossal vitte milánói kiruccanásra a kislányát

Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.

Nicușor Dan fapadossal vitte milánói kiruccanásra a kislányát
2025. július 14., hétfő

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen
2025. július 14., hétfő

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának

Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának
2025. július 12., szombat

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?

A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?