Egyrészt abból a hipotézisből indultak ki, melyet több felmérés is igazolt, hogy a fiatalok bizonyos százalékát érdeklik a közéleti témák, és szívesen vennének részt a lakosságot érintő döntésekben. Másrészt számos olyan modellt láttak más országokban, például Görögországban, Portugáliában vagy Szerbiában, ahol működik egyfajta olyan közvetlen demokráciai mechanizmus, amelyen keresztül nemcsak ifjúsági szervezetekkel tárgyal az önkormányzat, hanem közvetlenül a fiatalokkal.

Ehhez pedig hozzátevődött az is, hogy már régóta folynak az egyeztetések a helyi önkormányzattal, a városvezetés is támogatta az ötletet, és egy uniós projekt keretében sikerült támogatást nyerni a projekthez.

Átadni a stafétát a fiatal generációnak

Elképzeléseik szerint a plénum évente kétszer találkozik majd, hogy fiatalokat érintő kérdéseket vitasson meg. Emellett létrehoznának egy tanácsadói testületet, melynek legfeljebb 30 fős stábját automatikus sorsolással választanák ki, és amely legalább negyedévente egyszer találkozna.

A tanácsadói testület tagjai közül egy négyfős csapatot választanak majd, amely a polgármesteri hivatal és a helyi tanács részéről kinevezett négy küldöttel közösen irányít, és a plénum, illetve a tanácsadói testület döntéseit ülteti gyakorlatba.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen Sepsiszentgyörgy tűnik alkalmasnak arra, hogy helyet adjon ennek a projektnek, Farkas András elmondta, több tényezőre van szükség ahhoz, hogy egy hasonló kezdeményezés megvalósulhasson egy adott városban. Először is szükség van érdeklődő fiatalokra.

A PONT csoport a Com’ON Sepsi, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa, illetve a Románia Ifjúsági Fővárosa program szervezése által a kincses városban és Sepsiszentgyörgyön egyaránt szerzett tapasztalatokat a fiatal generáció kezdeményezőkészségét illetően. Tapasztalataik szerint a székelyföldi városban arányaiban nagyobb méretű az érdeklődés a közéleti események iránt a fiatalok körében.

Azonban hiába állunk elő egy ilyen ötlettel, ha nincs ott a fő döntéshozó, egy városadminisztrátor, amely hajlandó egy ehhez hasonló folyamatot irányítani, nyitottan hozzáállni és befogadni az onnan érkező információkat” – mutatott rá az ötletgazda.

Hozzátette, a projekt megvalósításához elengedhetetlen a fiatalok megszólítása és figyelmének felkeltése, de ugyanolyan fontos, hogy az önkormányzat is folyamatosan kommunikálja, számít a véleményük adott kérdésekben, ugyanis ez az a generáció, amelyik átveszi majd a stafétabotot tíz vagy húsz év múlva.

Ha pedig a modellt még jobban megismerik a gyakorlatban, akkor más romániai, magyarországi városokra is ki lehet terjeszteni – jegyezte meg Farkas András.

Steril, hivatalos események helyett interaktív ülések

Az augusztus végén szervezett parlamenti tréningnap során megismerkedtek a jelentkezőkkel, akik nagy vonalakban betekintést kaptak a tervekbe. Az interaktív programokat az ifjúsági munkában jártas szakemberek tartották – részletezte Farkas András.

Ennek kapcsán az ötletgazda elmondta, hogy nagyon érdekesnek találták azt, hogy mindenféle korcsoportba tartozó és különböző háttérrel rendelkező fiatal jelentkezett. Akadt köztük olyan tizenéves, aki még sosem vett részt hasonló tevékenységben, de olyan szülők is, akik egy hónapos gyerekükkel együtt jöttek el az eseményre.

Meghívtunk külső szakértőket, akik a saját csapatunk trénereivel közösen úgy építették fel a háromórás foglalkozást, hogy a résztvevők együtt dolgozzák ki ötleteiket, amelyről a végén szavazhattak is” – avatott be Farkas András a tréning menetébe. Hozzátette, az esemény végén, amikor a résztvevőket a benyomásaikról kérdezték, gyakran ismétlődő visszajelzés volt, hogy nagyon tetszett a tevékenységek interaktív formája, észre sem vették, hogy elrepült a három óra.

Az esemény helyszínéül szolgáló dohánygyár is egy dinamikus tér, rengeteg mozgási lehetőséggel, amely még inkább hozzátett az élményhez. Külön öröm a szervezők számára, hogy a nemrégiben felújított műemlék épület is otthont ad a fiatal generáció projektjeinek.

A fiatalok az eseményt követően elmondták, először féltek elmenni, mert nem tudták, mi vár rájuk. Ez a tartózkodás az ötletgazda szerint azzal is magyarázható, hogy ez a generáció a koronavírus-járvány okozta elszigeteltség miatt kevés tapasztalattal rendelkezik a képernyőn túli társas interakciók terén.

„Azt vettük észre, ki tudtak lépni a komfortzónájukból, eljöttek a műhelymunkára, ami a visszajelzések szerint annyira tetszett nekik, hogy minden bizonnyal ők lesznek a legnagyobb szószólóink, és aktívan részt vállalnak majd abban, hogy társaikat is meggyőzzék, egy-egy kezdeményezés pozitív hozadékáról” – tette hozzá Farkas András.

Farkas András elmondta, eddig 120-an jelentkeztek az ifjúsági parlamentbe, és remélik, ez a szám tovább fog növekedni. A háromszéki városban élő, tanuló vagy dolgozó jelentkezők körülbelül 10 százaléka román nemzetiségű fiatal, a jövőben pedig igyekeznek még több román fiatalt bevonzani a projektbe – jegyezte meg. A parlament 2023. február 28-ig tartó, első ciklusára november 15-ig lehet jelentkezni. Bővebb információk a kezdeményezés honlapján olvashatók.