Az élőhelyek elpusztulásával sok növényfaj hamarabb tűnik el, mint ahogy a kutatók beazonosíthatnák
Fotó: Facebook/Mátis Attila
Eddig ismeretlen, több százezer éves zsályafajt azonosított romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló kutatócsoport Dobrudzsában. Az osztrák zsályával könnyen összetéveszthető, ám virágszerkezetében jól elkülönülő faj a leleplezett zsálya (Salvia revelata) nevet kapta. A ritka felfedezésről és annak jelentőségéről Mátis Attila kolozsvári biológus, a kutatócsoport tagja beszélt a Krónikának.
2022. november 12., 19:062022. november 12., 19:06
2022. november 12., 20:552022. november 12., 20:55
Egy szem előtt lévő, évszázadokig mégis beazonosítatlan növényfajt fedezett fel Dobrudzsában romániai, magyarországi és ukrajnai biológusokból álló csapat nemrégiben. Az ajakosok családjába tartozó, kriptikus (rejtőzködő – szerk. megj.) faj a Salvia revelata, azaz a leleplezett zsálya nevet kapta.
Mátis Attila biológus, a kutatócsoport vezetője a Krónikának elmondta, egy felfedezés kapcsán legtöbben az adott faj közvetlen hasznára, praktikumára kíváncsiak, ám leszögezte, annak elsősorban tudományos és konzerváció-biológiai értéke van.
„Szem előtt volt, mégis rejtve maradt, ugyanis összetévesztették egy közeli rokonával, az osztrák zsályával, ami egy ismert, Erdélyben is előforduló, májusban virágzó faj” – magyarázta a biológus. Hozzátette, a két faj szerkezetében eltér egymástól. Az új faj leírása a Taxon nevű lapban jelent meg.
A. Salvia austriaca B. Salvia revelata
Fotó: A: Mátis Attila B: Sramkó Gábor
A kolozsvári biológus rámutatott, a zsályákban található egy jellegzetes, emelőkarként működő porzópár, amelyet a rovar hoz mozgásba, amikor meglátogatja a virágot. Az egyes fajoknál ezek elhelyezkedése, hossza, illetve az, hogy a rovar mely testrészére helyezik el a pollent, változik. „Lényeges különbség, hogy míg az osztrák zsálya a rovar két oldalára helyezi a pollent, és vízszintes síkban mozognak a porzói, addig a dobrudzsai fajnál vertikális mozgást végeznek, és a rovar hátára helyezik a pollent” – egészítette ki.
Hozzátette, ennek a jellegzetességnek köszönhető a zsályák gazdag nemzetsége: a szerkezet valójában olyan innováció, amely növeli a beporzás precizitását, és lehetővé teszi, hogy egymás mellett több zsálya éljen és virágozzon anélkül, hogy kereszteződnének egymással.
Mint mondta, a most felfedezett, 200 000 éves faj az evolúciós folyamatokat is jól illusztrálja: „az osztrák zsálya az utolsó előtti eljegesedés után fejlődhetett ki, és akkor vándorolt Közép-Európa felé, itt viszont már kifejlődött egy olyan zsályafaj (a mezei zsálya – Salvia pratensis), amely szintén a rovar hátára helyezi a pollent, így rákényszerült, hogy stratégiát váltson, és kialakítsa az oldalmechanizmust. Az osztrák zsálya másodlagos, az ősibb faj az, amit most írtunk le, és nagyjából 200–250 ezer évvel ezelőtt válhattak el egymástól” – részletezte Mátis Attila.
Fotó: Szabó Anna
A biológus szerint Dobrudzsa nagyon különleges, kevésbé kutatott zóna, amely sok meglepetést rejt még magában. A kutatócsoport nevéhez köthető egy másik, korábban beazonosított faj, a dobrudzsai husáng (Ferula mikraskythiana) is, illetve újabb fajok leírásán is dolgoznak. Mint elmondta, hosszas folyamat eredménye, amíg sikerül bizonyítani, hogy egy morfológiailag jól elkülönülő, önálló fajról van szó.
A biológus arra is kitért, hogy a természet a hatodik kihalási hullámot éli, amelynek okozója az ember. „A vészharangot már megkongatták, mindenféle tervet kidolgoztak, de ebből nagyon kevés valósul meg. Sem a természetvédelmi hálózatok, sem a nemzeti parkok nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat. Régebb még voltak gondnokok, de ezek a területek mostanra állami gondozásban, gyakorlatilag gazdátlanul állnak, így szabadon lehet garázdálkodni bennük.
– tette hozzá Mátis Attila. Megjegyezte, menteni kell a menthetőt, és szigorúbban kell fellépni azokkal az abúzusokkal szemben, amelyek veszélyeztetik a természetes élőhelyeket.
Két centiméteres a hóréteg a Fogarasi-havasokban levő Bilea-tónál, és jelenleg is havazik – közölte hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) vasárnap a SpaceX Crew Dragon űrkapszulája, amely a tervek szerint jövőre visszahozza a Földre az ott ragadt két amerikai űrhajóst, Butch Wilmore-t és Suni Williamst – közölte a NASA és a SpaceX.
Süsü, a sárkány ikonikus hangja, Bodrogi Gyula gyermekként szerzett, felnőttként őrzött kincsnek tartja a meséket. A Nemzet Színésze a Csukás Meserádió összeállításában osztotta meg gondolatait a mese örök érvényűségéről.
Idén is halloweenpartit szerveznek a törcsvári kastélyban, melyet természetesen továbbra is Drakula-őrület övez, főleg a beöltözött rémségek ijesztő-szórakoztató seregei által uralt október végi-november eleji időszakban.
Ismét Vincent van Gogh festményeit rongálták meg pénteken Londonban környezetvédelmi aktivisták, alig néhány órával azután, hogy két társukat ugyanilyen bűncselekményért többévi börtönbüntetésre ítélték.
Közel 10 ezer kötetet és rendszeres programokat kínál majd a hétvégén Kolozsváron megnyíló családbarát könyvtár, amely a Mesekuckó közösségi könyvkölcsönző és a Heltai Könyvtár egybeolvadásával jön létre.
Metropolis címmel megjelent Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-dalszerző első dupla stúdióalbuma, amely huszonkét dalt tartalmaz különböző hangszerelésben.
Repkedő színkavalkád fogadja a kolozsvári botanikus kert egyik üvegházába látogatókat, akik óriás méretű, ázsiai trópusi és amazonasi élő lepkéket csodálhatnak meg. Videós összeállításunkban a kiállítás sztárvendégének nyomába eredtünk.
A visszaszámlálás elindult: szeptember utolsó hétvégéjén Nyárádköszvényesen szervezik meg az ország legrégebbi és legnagyobb hőlégballonos eseményét – közölték szerdán a szervezők.
Óriási összeget, több mint kétmillió eurót nyert egy Giurgiu megyei nyugdíjas, aki immár 50 éve játszik a lottón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!