A terhesség és babahordozás időszaka után is hordható kabátkollekciót tervezett Czumbel Renate
Fotó: Anna Gerencsér
Kismamák számára tervezett kabátkollekciót a szatmári származású, Budapesten élő Czumbel Renate. A fiatal divattervező a Krónikának elmondta, a várandósság és a babahordozás időszakában hordható ruhák piacon kapható szegényes választéka késztette arra, hogy olyan darabokat tervezzen, amelyek praktikusak, ugyanakkor divatosak is.
2022. november 06., 09:052022. november 06., 09:05
Noha a bevásárlóközpontokban, online áruházakban számos, különböző öltözködési stílust kiszolgáló divatos ruha megtalálható, az ismert márkaboltok a várandós kismamák gardróbjára kevés hangsúlyt helyeznek. A szatmári származású, jelenleg Budapesten elő Czumbel Renate divattervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) volt hallgatója a kismamák öltözködési lehetőségeit vizsgálta, azt figyelte, hogy a terhes nők testalkatának alakulásával miként változik az öltözködési stílusuk.
A fiatal divattervező a Krónikának elmondta, a kutatás ötletét egy egyetemi projekt adta, első félévben vizsgafeladatként „Emberi reprodukció” címszó alatt egy kollekciót kellett alkotniuk. Ezt a témát a későbbiekben továbbfejlesztette, tapasztalatait pedig diplomamunkájában összegezte. Elmondta, először a terhesség-szülés periódusára hegyezte ki a témát, később ehhez kapcsolódott a babahordozás időszaka is, és
„Világossá vált számomra, hogy lenne kereslet a várandós ruhákra, viszont kevés ismert márkabolt helyez erre hangsúlyt. A női élet része, de legalábbis lehetősége az anyává válás, amelynek fontos eleme az öltözködés is, amit nem lehet félvállról venni” – mondta a divattervező.
Hozzátette, az öltözködés az identitás kifejezésének egyik eszköze, és a divat szempontjából a terhesség az az időszak a nők életében, amikor a testalkat alakulása miatt a ruházkodás is változik. Az a tapasztalata, hogy nagyon sok kismama megpróbálja fenntartani a várandósság előtti stílusát, azonban ez nem mindig szerencsés választás.
Fotó: Anna Gerencsér
Azok a magyar kismamák, akik a kutatás során válaszoltak a kérdésekre inkább webáruházakból vagy a H&M termékei közül szerezték be a szükséges ruhadarabokat – mondta a divattervező. Megjegyezte, tapasztalata szerint fiatalon a nők többsége a kihívóbb öltözetet preferálja, viszont a terhesség idején visszafogottabb ruhákra cseréli ezeket, előtérbe helyezve a kényelmet, praktikumot, szülés után az édesanyák körülbelül 40 százaléka marad hű korábbi stílusához a ruhaválasztáskor.
„A kismamaruhákból igazán szegényes a választék. Amit az üzletek polcain találni, nem igazán divatos, inkább „basic” (standard) darabok. Az általam megkérdezett anyukák között voltak olyanok is, akik nehezen tudták elfogadni testük alakulását. Vásárlás közben ugyanolyan stílusú ruhákat kerestek, melyeket terhesség előtt hordtak. Csalódottak voltak, mivel ezekbe már nem fértek bele. Amit végül megvettek, az nem olyan volt, mint amit abban a pillanatban szerettek volna” – mesélt tapasztalatairól Czumbel Renate.
A történelem túlnyomó részében a kismamák megpróbálták különböző módon és technikákkal észrevehetetlenné tenni gömbölyödő pocakjukat, amit általában nagy méretű ruhákkal oldottak meg. Az 1700-as években divatos volt a korszett (fűző), amiből a kismamák sem maradhattak ki, ezt akkoriban az orvosok is jóváhagyták. Amíg társadalmilag nem vált elfogadottá a nők munkavállalói szerepe, nem igazán volt szükségük ennyire speciális terhesruhákra sem.
Fotó: Anna Gerencsér
Ezt követően jelentek meg az igények is, ugyanis kevés olyan ruhadarab volt, melyet a várandósság utolsó trimeszterében is hordhattak volna munkahelyükön. Ekkor jöttek divatba a „pocakot befogadó” kismamanadrágok, valamint a babydoll szabású ruhák. Mivel a húszas években lejjebb, a csípőtájékra csúszott a női ruhák derékvonala, az ott keletkezett anyagtöbblet elegendő helyet biztosított a has növekedésének.
Ezt követően a színésznők és hírességek által elfogadottabbá vált a várandósság nyílt felvállalása. A 60–70-es években már kényelmesebb, lengébb ruhákat is belevittek az öltözködésükbe. A 90-es években pedig amikor már a hollywoodi sztárok is végigvonultak kismamaként a vörös szőnyegen, robbanásszerűen megnőtt a kereslet a kismamaruhák iránt.
Fotó: Anna Gerencsér
A Vanity Fair magazin címlapján Demi Moore volt az első nő, aki meztelenül pózolt terhesen, ami akkor nagy port kavart, viszont mára a legfelkapottabb lett ez a fajta aktfotózás – avatott be a divattörténet részleteibe Czumbel Renate.
„A hétköznapokban nagyon sok anyuka nem cseréli le ruhatárát, csak néhány új darabot vásárol. Egy nyári terhesség esetén sokkal egyszerűbb öltözködni, mert a bővebb fazonú ruhákkal könnyebben megoldható a felmerülő méretváltozás. A téli időszak nehezebb, ilyenkor legtöbben oversize (extra méret) kabátokat hordanak, valamint rétegezik ruháikat” – mondta a divattervező,
Fotó: Anna Gerencsér
Czumbel Renate arról is beszélt, melyek azok a ruhadarabok, amelyek nem hiányozhatnak a kismama ruhatárából. Elmondta, a várandósság időszakában az olyan a standard kismama-ruhadarabok mellett, mint a várandós nadrág, szoptatós melltartó, a legkényelmesebbek és leghasznosabbak az átlapolós kabátok, ruhák, melyek övvel állíthatóak, ugyanis ezek megadják a flexibilitást és a kellő komfortot, ráadásul terhesség után is hordhatók.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás